A járvány és a turáni átok sújtotta önkormányzati választás előtt áll Románia

A koronavírus sem írta felül a megrögzöttséget, ezen a választáson ismét egymás ellen indulnak a magyar jelöltek. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) mintegy kilencezer jelöltet állított szeptember 27-ére, míg a teljes egyesülés felé tartó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MMP) közös listája, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) 2200 indulót nevezett be.

A mára teljesen Fidesz-baráttá vált RMDSZ és EMSZ közötti megállapodás elmaradása aligha meglepő, az erdélyi, RMDSZ-vezette helyhatóságok többségében is feszült a viszony a különböző pártokat képviselő magyarok között. Az EMNP és az MMP képviselői legtöbbször ellenzékben politizálnak, s miközben az RMDSZ több önkormányzatban koalícióra lépett román pártokkal – elsősorban a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal (PNL, illetve a hatalomból tavaly kiszorult Szociáldemokrata Párttal (PSD) –, hivatalos magyar–magyar együttműködés sehol sincs. Viszont folytatódni fog az RMDSZ és a román pártok kooperációja, a párt Beszterce és Hunyad megyében is román erőkkel indul szövetségben.

• A másik a hibás

Az erdélyi magyar politikusok természetesen a másik felet hibáztatják az együttműködés hiányáért – az EMSZ szerint a helyi szinteken lévő RMDSZ-esek semmit sem csinálhatnak a központ jóváhagyása nélkül –, és a két legnagyobb magyar tömörülés annak ellenére nem közeledik egymáshoz, hogy a román belpolitikai viszonyok miatt felértékelődik a helyhatóságok szerepe. Az RMDSZ ugyanis egyre kevésbé tudja eljátszani országos szinten a mérleg nyelvének a szerepét: korábban, amíg két meghatározó politikai tömb működött az országban, több alkalommal csak az tudott kormányt alakítani, aki elnyerte az erdélyi magyar párt támogatását. Mostanra viszont töredezetté vált a román politikai paletta, s több olyan kisebb erő is megjelent, amely beleszólhat az egyre kevésbé nagy „nagyok” vitájába.