Robbanástörténet: A bejrúti volt a 3. legnagyobb nem nukleáris detonáció
6 perc
2020.08.26. 09:00
A gondatlan tárolás miatt vagy egyéb baleset okán történt, hagyományos – azaz nem nukleáris – robbanások jó százéves történetében a bejrúti detonáció az erejét tekintve dobogós helyet ért el. A libanoni főváros kikötőjének raktárában tárolt veszélyes anyagra a helyi hatóságok és külföldi szakértők többször is felhívták a figyelmet, de hiába. A világ számos más helyén is gond lehet az ammónium-nitrát elhelyezésével.
Valószínű, hogy szakértők még hetekig-hónapokig vizsgálgatják a hatalmas pusztítást végző bejrúti robbanás okát, a nyomozásba francia helyszínelők és az amerikai FBI egységei is bekapcsolódtak. A világ számos más pontjáról is érkeztek még mentőegységek, és valamennyien értetlenül szemlélik a helyszínt és a hatalmas, tengervízzel megtelt krátert, ahova búvárok merülnek le, hogy mintát vegyenek a talált robbanószerből.
A közel kétszáz ember halálát okozó robbanást beindító tűz pontos oka még mindig ismeretlen, csak lehetséges magyarázatok keringenek. A variációk a begyulladt petárdáktól a hegesztési munkálatokon át egészen odáig terjednek, hogy a Hezbollah szélsőséges síita szervezet közelben tárolt fegyverei, muníciói is okozhatták a bajt. Annyi azonban bizonyos, hogy hozzávetőleg 2 750 tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe a 6 éven át tartó helytelen tárolás miatt, ami a világon eddig az egyik legsúlyosabb ipari katasztrófát idézte elő. Szakértők azonban még mindig csak becsülni tudják, hogy a detonáció ereje valahol a 200 és a 300 tonna TNT-egyenérték lehetett.