A PayPal-maffia feje - Elon Musk életútja, 5. rész

Musk gyakran felidézte a Bank of Nova Scotiánál töltött gyakornokságát, s ott szerzett legfőbb tapasztalatát, miszerint a bankárok gazdagok és ostobák. Amikor az 1990-es évek elején a bank stratégiai vezetője mellett dolgozott, azt a feladatot kapta, hogy nézze át a harmadik világot érintő vállalati hitelportfoliót.

A dél-amerikai és hasonló országok a korábbi években elmaradtak a teljesítéssel, emiatt a bank kénytelen volt a tartozás értékének egy részét leírni. A bank lekötött tőkéjének tanulmányozásán dolgozva Musk egy nyilvánvaló üzleti lehetőségre bukkant. Az Egyesült Államok a Brady-kötvényekkel próbált segítséget nyújtani több fejlődő ország adósságterhének enyhítésében, vagyis gyakorlatilag mentőcsomagot nyújtott bizonyos országoknak, például Brazíliának és Argentínának. „Kiszámoltam a mentőcsomag értékét, dolláronként körülbelül ötven cent volt, míg a valós adósság huszonöt cent – magyarázta el. –

Ilyesmi csak egyszer adódik az életben, és mintha senkinek sem tűnt volna fel.”

Musk úgy érezte, eljött az ő pillanata, és hatalmas bónusz van kilátásban. Felrohant a főnök irodájába, és megragadta a soha vissza nem térő alkalmat. „Több milliárd dollárt kereshetne tök ingyen!” – közölte vele. A főnök megkérte, hogy írjon egy jelentést, amelyet hamarosan továbbítottak is a bank vezérigazgatójának. Ő azonban ott helyben visszadobta a javaslatot, és kijelentette, a bank korábban már megégette magát a brazil és argentin adóssággal, ezért nem akar még egyszer ezzel foglalkozni.

Musk így reagált minderre: „Próbáltam elmagyarázni, hogy itt nem ez a lényeg. Hanem az, hogy az egészet támogatja az amerikai állam. Tök mindegy, hogy a délamerikaiak mit csinálnak. Egyszerűen nem veszíthetünk rajta, csak ha az amerikai kincstár fizetésképtelen lesz. Ennek ellenére nem vállalták. Ezen teljesen ledöbbentem. Később, amikor bankokkal szemben szálltam versenybe, többször is visszagondoltam erre az esetre, és mindig önbizalmat adott. A bankárok csak majmolják a többiek viselkedését. Ha mindenki kútba ugrik, akkor ők is utánuk ugranak. Ha egy nagy halom arany fekszik a szoba közepén, és senki sem vesz belőle, akkor ők sem nyúlnak hozzá.”

Az esetet követő években Musk többször elgondolkodott azon, hogy internetes bankot indít. Azonban kijutni abból a szabályozási útvesztőből, amelyet egy online bank nulláról való felépítéséhez végig kell járni, még az optimisták szemében is kemény dió, a realisták számára pedig egyenesen lehetetlennek tűnik. Musk félelmet nem ismerve még azelőtt nekifogott új terve megvalósításának, hogy a Zip2-t eladták volna, s létrehozta pénzügyi startup cégét a kissé bizarrul hangzó X.com néven.

27 éves korára Musk kanadai hátizsákos diákból multimilliomossá vált. A 22 millió dollárnak köszönhetően el tudott költözni a három lakótárssal megosztott bérleményből, majd megvásárolt és felújított egy 170 m2-es társasházi lakást. Emellett egymillió dolláros McLaren F1 sportautót és egy kis propelleres repülőgépet vett. Hamar ráérzett, milyen az élet hírességként a dotkommilliomosok világában.