Mindenki győztesnek érzi magát és a "történelmi" jelzőt emlegeti a brüsszeli alku után

Amikor Charles Michel, az Európai Tanács belga el­­nöke kedden reggel 5 óra 31 perckor egyszavas Twitter-üzenetében („Deal”) világgá kürtölte, hogy négy nap és három éjszaka után megszületett a megállapodás az EU brüsszeli csúcsértekezletén, már csak egyetlen eldöntetlen kérdés maradt. Hogy a mostani találkozó volt-e a leghosszabb az EU történetében, vagy az ezredfordulós nizzai, amikor Németország szavazati súlyának növekedéséről és a négy évvel később csatlakozott új tagokról – köztük Magyarországról – kellett dönteni.

Minden másban megállapodás született, és hogy jó, azt az is jelzi, hogy minden megszólaló állam- és kormányfő sikeresnek ítélte az alkut, röpködött a „történelmi” jelző. A 27 tagország állam- és kormányfői adtak és kaptak is, pontosan annyit, hogy a hazai közvéleményük előtt győztesnek tudják beállítani magukat. Ezt tette angol nyelvű sajtóértekezletén Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is.

Megállapodtak az EU hétéves költségvetéséről és a helyreállítási alapról

Az ötödik napon megszületett kompromisszum értelmében csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a hitelből fedezett helyreállítási alap esetében, de nem lett kevesebb a korábban tervezett, 1,8 ezer milliárd eurós teljes keret.

Magyarország és Lengyelország – valamint tágabb értelemben a visegrádi négyek csoportja – az első nemzetközi reagálások szerint is a győztesek közé sorolható. Lengyelország nemcsak az új, hétéves költségvetésnek, hanem a járvány pusztításának ellensúlyozására létrehozott helyreállítási alapnak is az egyik nagy haszonélvezője. Magyarország mintegy hárommilliárd eurós többletforráshoz jut az alku következtében, amit sajtótájékoztatóján Orbán cinkos mosollyal annak tulajdonított, hogy ő már elég öreg és tapasztalt politikus ahhoz – Angela Merkel német kancellár után a Tanács második legrégebben hivatalban lévő tagja –, hogy legyen egy titka, amivel ilyeneket el tud érni.