Révész Sándor: Hány magyar fér el egy tű fokán?

Milyen a magyar? Valamilyen, vagy akármilyen? Ha valamilyen, akkor az a magyar, aki olyan. Aki nem olyan, nem magyar. Nem a magyar nemzet része. Akkor sem, ha azt hiszi.

Ebben az esetben senki sem veheti rossz néven, ha valaki az önmagukat magyarnak tudók és vallók egy részéről azt állítja, nem részei a magyar nemzetnek.

Van egy koravén házmester, aki kitagadja fiatalkori önmagát és pártvezérét a nemzetből.

Úgy gondolja, balliberális ellenzéki fiatalokként nem voltak a nemzet részei. Nem voltak akkor, amikor a jövendő pártvezér úgy nyilatkozott, hogy „a hozzám legközelebb állók, Kövér László és Fodor Gábor velem együtt szociálliberális meggyőződésűek”. Rendben van, vélekedjék úgy, hogy ő a nemzeten kívül nőtt fel, hogy ő egy kívülről jött, exmigráns. Én nem utálom az ilyeneket, ő gyűlöli, majd elintézi magával ezt a visszamenőleges öngyűlöletet, vagy igénybe veszi szakember segítségét.

Emlékeznek arra, amikor Orbán azt mondta, hogy a Fidesz semmiképp sem lesz párt?

"Világnézetünk alapját az emberi jogok filozófiája képezi", állította a pártállam végóráiban Orbán Viktor, aki azóta illiberalizmusról, keresztény szabadságról beszél, az emberi jogokról pedig sajátos nézeteket vall. A HVG-nek 1989 augusztusában adott interjúja legendás történelmi forrássá vált, a Fidesz megalakulásának 32. évfordulója és a felhatalmazási törvény elfogadása alkalmából jelentetjük meg ismét.

A lényeg az, hogy az ilyesféle kijelentésekkel általánosságban nem lehet baja senkinek, aki úgy véli, hogy a magyar – valamilyen. Konkrétan pedig csak az lehet a baja az ilyen kijelentésekkel, hogy szerinte a magyar másmilyen. Tehát más magyarok a nem magyarok, a nemzeten kívüliek.