Százmilliárdok hiányoznak az államháztartásból, pedig nem kellene így lennie

Stréberséggel aligha vádolható a magyar kormány, önfejűséggel annál inkább. Mert bár dőlt a pénz a költségvetésbe – csupán általános forgalmi adóból 604 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247 milliárddal, járulékokból pedig 466 milliárddal több folyt be, mint a megelőző évben –, a bevételeket és kiadásokat összegző úgynevezett pénzforgalmi mérleg hiánya tavaly nagyobb lett a tervezettnél. A pénzügyi tárca előzetes becslése szerint a deficit a 998 milliárd forintos előirányzat helyett 1219 milliárd lett. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság egyik ajánlása szerint minden többletjövedelmet a deficit mérséklésére kellett volna fordítani.

Magyarország ugyanis, Románia társaságában, 2018-ban ismét szégyenpadra került, mert nem az előírt tempóban közeledik a középtávú célként megjelölt deficithez, ami a hazai össztermék 1,5 százaléka. A szakmai zsargonban megfogalmazott ajánlás szerint „a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés” korrekciójára lett volna szükség, ám a kormány erre nem volt hajlandó.

A helyzetet bonyolítja, hogy a pénzforgalmi és az uniós hiánymutató eltérhet egymástól. Főként azért, mert az éves költségvetésekbe betervezett, a felzárkóztatási programokhoz várt uniós támogatásokat akkor is el lehet számolni bevételként, ha nem folytak be. Például 2017-ben a pénzforgalmi hiány elérte ugyan a hazai össztermék 4,7 százalékát, az uniós hiánymutató mégis csupán 2,4 százalékos volt. Az elmúlt esztendőkben rendre hasonló jelenség játszódott le, aminek az a magyarázata, hogy az uniós projektekre valósággal öntötte a pénzt a kormány, ám Brüsszel a támogatásokat lényegesen lassabban folyósította annál, amivel a költségvetés kalkulált.