Budapest új főkertésze tájépítészként nem öt, hanem ötven évre tervezne

HVG: Miért épp főkertész hiányzott a fővárosnak?

Bardóczi Sándor: Mert már akkor volt főkertésze Pestnek, amikor fővárosként még nem is létezett. Az összes jelentős parkunkat a főkertészek tervezték vagy menedzselték, és nem tett jót Budapestnek, hogy 1940-ben megszűnt ez a pozíció. De jobb szeretném, ha a főtájépítész titulus honosodna meg: lehet, hogy hosszabb és idegenül hangzik, de pontosabban kifejezi a munkámat.

Budapest elsősorban élhető legyen, aztán világváros - gondolatok a városfejlesztésről

Fejlődjenek az elhanyagolt, volt ipari területek, ne a zöldfelület csökkenjen. Az Építészfórumban Bardóczi Sándor hosszú cikkben írta le gondolatait a főváros fejlesztéséről, ezeket összegeztük.

HVG: Ami micsoda is?

B.S.: Nem csupán a parkokkal, hanem minden zöldfelülettel, így természetvédelmi területekkel és közterekkel is foglalkozom majd. Megerősítjük a természetőri szolgálatot. Kényszerítő eszközökkel is felszerelt hatósági emberek lesznek, akik így fel tudnak majd lépni az illegális hulladéklerakás, falopás ellen is. A beruházások esetében a műszaki ellenőrzés eddig nem terjedt ki érdemben a zöldfelületek ellenőrzésére. Ezen is változtatnánk, hogy ne ültethessék el sittbe a legsatnyább növényeket a beruházók, letudva ezzel a környezet rendbetételét.

Több millió forintból állapították meg: a parkokba pihenni járnak az emberek

Újabb szerződés került nyilvánosságra az előző fővárosi városvezetés idejéből.

A Főkertet is erősebb szakmai felügyelet alá vesszük. Tarthatatlan az is, hogy a főváros jó sok pénzért saját maga rongálja a zöldfelületeit. Gondolok itt az utak téli sózására, amire vannak alternatív megoldások, vagy arra, hogy a közműcégek a számukra legegyszerűbb módon, a zöldfelületek károsításával nem törődve vezetik a közműveket. A főtájépítész ezekben is új szemléletet tud hozni, miközben a prioritások is megfordulhatnak.