1989 karácsonyán mindenki a romániai forradalom híreit figyelte

Kizökkent az idő 1989 karácsonyán. A hazai nyomtatott sajtó utoljára akkor kelt sikerrel versenyre a Magyar Televízióval, amely percről percre követte ugyan a romániai fejleményeket, szinkrontolmácsolással egyenes adásban közvetítette mindazt, amit a szomszédos ország képernyőre tapadt nézői is láthattak, a feszült várakozás üresjáratai azonban gyakran torkolltak unalomba.

Az országos lapok – amelyek ünnepi száma december 23-án került a standokra – külön-, illetve rendkívüli kiadásokkal árasztották el az országot. A sort a fővárosi bulvárlap, az Esti Hírlap nyitotta 22-én, pénteken. A kora délutáni újság második kiadása az első oldalán „csak” helyesbített: a Conducator nevében kihirdetett szükségállapot okafogyottá vált, hiszen

Ceausescu megbukott.

E szenzációs hír köré szerkesztett különkiadást a magát akkor már (és még) szocialista napilapként meghatározó Népszabadság. „Európa szabad!” – az öles szalagcím ezt csupa nagybetűvel szögezte le, s az első oldalon, igaz, még kérdőjellel, egy másik hír azt adta tudtul, hogy a Bukarestből menekülő Ceausescut elfogták.

Kaján Tibor rajza a Magyar Nemzet rendkívüli számában /// Megindult ceruzák

AFP

A különkiadás minden sora a győzelem bukaresti, temesvári, kolozsvári és budapesti örömmámoráról tudósított.

Leomlottak a mesterséges falak Románia és Magyarország között

– ezt a reményteli gondolatot variálták az első megszólaltatottak – az egykori moszkvai nagykövetből ideiglenes államfővé avanzsált Szűrös Mátyástól kezdve a Fidesz-választmányi tag Deutsch Tamáson át Péter János exkülügyminiszterig –, s ezt erősítette az a lapzártakor érkezett hír is, hogy

aki Romániába szóló érvényes úti okmánnyal rendelkezik, azt a román határőrizeti szervek beengedik országuk területére.

E különkiadás írásainak többségével másnap a Népszabadság olvasótábora is megismerkedhetett. A rendkívüli idők ellenére is meglepő, hogy a vetélytárs napilap, a Magyar Nemzet emblematikus publicistája, Bodor Pál (Diurnus) Dadogva az örömtől címmel idegen hasábokon vendégeskedett.

Évek távlatából is fintort keltő, mekkora utat járt be a Demokrata mai főszerkesztője, Bencsik András, aki 1989-ben még a Népszabadságban örvendett „teli torokból”.