A Fidesz maga sem riadt vissza attól, amiért most rövid pórázon tartaná az ellenzéket
Tovább korlátozza a parlamenti ellenzék jogait a kormánypárt a Tisztelt Ház tekintélyének és méltóságának megőrzésére hivatkozva. Amikor a Fidesz maga használt és használ hasonló eszközöket, mint most az ellenzék, azt nem kifogásolja.
Nem szokványos jelenetek játszódtak le az utóbbi időkben a magyar parlamentben. Az ellenzéki képviselők némely fellépése (például az elnöki pulpitus elfoglalása, sípolás) szándékosan akadályozta a képviselői munkát, amiért minden bizonnyal bármely európai képviselőházban fegyelmi szankciókkal sújtanák őket. Ezzel ők tisztában is vannak, ennek ellenére így próbálják kifejezni a véleményüket. Tiltakozásuk ugyanis a kormánykritikus erők ellehetetlenítésének, a parlamenti ellenzéki jogok jó ideje tartó kiüresítésének egyenes következménye.
Nem mindegy, ki nem tartja be a szabályokat
Az ellenzéknek – pláne egy kétharmados többséggel szemben – amúgy is szűk befolyása van a törvényalkotásra. De még így is alapvető joga, hogy egy törvénytervezetet érdemben véleményezzen, legyen ideje szakszerűen felkészülni a vitára és a szavazásra. Csak így tudja a kontrollszerepét betölteni, az őt megválasztók akaratát kifejezésre juttatni. Erre azonban a magyar kormánypárt kétharmados törvényhozása számtalan esetben nem ad sem időt, sem lehetőséget.
- A kivételes jogalkotási eljárás elrendeléséhez korábban a jelen lévő képviselők négyötödének támogatására volt szükség, ma már a kétharmad is elég.
- Bevezették a kivételes sürgős eljárást, ami lehetővé tette, hogy kétharmados támogatottságára támaszkodva a kormánykoalíció az érdemi politikai vita teljes ellehetetlenítésével tudjon törvényeket elfogadtatni a parlamenttel.
- Volt olyan (az információs önrendelkezésről szóló) törvény, amelyet a Guinness-rekordok könyvébe illő gyorsasággal, kilenc perc alatt módosított a fideszes képviselőház.
- De még alkotmánymódosítással is megtörtént, hogy a tervezet benyújtása és elfogadása között egyetlen nap sem telt el.
- Többször előfordult (például az egyházügyi törvény esetében), hogy az iromány végszavazás előtt nagymértékben átalakult, lehetőséget sem adva az ellenzéknek az érdemi véleményezésre vagy módosító javaslatokra.
Ha valami, ez mindenképpen rombolja a Tisztelt Ház méltóságát és tekintélyét,