A kormány újabb intézményeket fojtogat – 2019 hazai krónikája / 3.

JÚLIUS 1.

• Egyetemi átalakítások

Alapítványi működésre tért át a Budapesti Corvinus Egyetem. Az alapítványt az állam stafírozta ki a kezében lévő Mol- és Richter-részvényekből, amelyek a júniusi átadáskor 340 milliárd forintot értek. Az egyetem céljaira ezek osztaléka használható fel. A Corvinuson a hírek szerint megszűnnek a karok, s egyes szakokon csak angol nyelven oktatnak majd.

Palkovics László innovációs miniszterhez került év közben az Emberi Erőforrások Minisztériumából a felsőoktatás irányítása, s ő kifejtette, hogy egyre több egyetemet szeretne alapítványi kézben látni. Tervbe vette a Budapesti Műegyetem és a Semmelweis Egyetem közös ernyő alá terelését is, bevonva két, nemrég még akadémiai intézményt, a SZTAKI-t és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetet, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban jó helyet csípjen el ez a konglomerátum.

A nemzetközi ranglistákon általában jól szereplő CEU nagy része az év közben elhagyta Magyarországot, megnyílt a bécsi campusa, ahol a tervek szerint alapképzéseket is indítanak. Közel 79 ezer diák került be az általános felvételi eljárásban az egyetemekre, közülük 60 ezren alap- és osztatlan képzésre.

Az ELTE több mint tízezer új hallgatót vett fel, s a vidéki tudományegyetemekre is nyolc-nyolc ezren pályáztak. A kormány egészen novemberig kitartott amellett, hogy 2020-tól senkit sem vesznek fel egyetemre középfokú nyelvvizsga nélkül, ám a tiltakozások miatt végül elállt ettől. Ezentúl viszont a felvételhez majdnem minden szakon kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

A tandíj ellen a Corvinus előtt /// Gazdag fantázia

Vörös Szilárd

JÚLIUS 1.

• Adóváltozások 2019

19,5-ről 17,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho). Ez a munkaadók és a vállalkozók mellett azokat a magánszemélyeket is érintette, akiknek például osztalékból, árfolyamnyereségből származó jövedelmük van.