HVG Top 500: Az energiacégek állami hátszéllel nyerték a nagyot ugrási versenyt

Ha emelkedik az olaj ára, akkor nyilván drágul a közlekedés, a fűtés, meg persze a termelés is. Ezekhez képest nem nagy tragédia, de tény: az olajár emelkedése a nagyvállalati statisztikák értelmezését is megnehezíti. Márpedig tavaly a kőolaj világpiaci ára 31 százalékkal magasabb volt, mint 2017-ben. Ugyanekkor a HVG toplistájában szereplő 500 legnagyobb magyarországi vállalat árbevétele 45-ről 50 ezermilliárd forintra, azaz 11,4 százalékkal nőtt. Vajon mekkora lehet ez a növekedés érdemben, azaz az energiaárak emelkedésének hatását leszámítva?

• Matekozás a növekedéssel

Az biztos, hogy az 500 nagyvállalat 5 ezermilliárd forintos növekményének kétötödét a köztük lévő 49 energiacég hozta össze. Kézenfekvőnek tűnhet mind a negyvenkilencük pluszát figyelmen kívül hagyni a tisztánlátáshoz, így azonban szintén hibás eredményt kapnánk, merthogy ők is igencsak sokfélék.

Valóban vannak köztük olaj- és gázcégek – a földgáz ára többé-kevésbé együtt mozog az olajéval –, de vannak áramkereskedők és -szolgáltatók is, amelyek bevételére pedig nem nagyon van hatással az olaj ára. Ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen a kép, olyanok is akadnak, amelyek árammal és gázzal egyaránt üzletelnek.