Jakus Ibolya: A győri legényanya
Nincs új a NER alatt, Schwajda György, a Soroksári úti Nemzeti Színház első igazgatója már 1985-ben megírta, hogy igenis van olyan választási szisztéma, amelyben az a férfi lesz a település első embere, akit a csupasz hátsó fertályáról felismer a felesége. Bár a plébános hátsója többeket megtévesztett, végül győzedelmeskedett a demokrácia, s bekerült a magas hivatalba a nép egyszerű fia. Vigyázat, szemelvények és spoiler, ami azonban egyáltalán nem ront A rátóti legényanya című örökbecsű opusz élvezeti értékén!
A történet szálai azokba a daliás időkbe vezetnek vissza , mikor Rátóton kitört a demokrácia. Hogy honnan jött, ki hurcolta be, azt még a mai napig kutatják a járványügyi szakemberek, de történelmi tény, hogy egyszer csak ott sétált a rátóti főutcán. ...De a rátótiak sem azért rátótiak, hogy mindenféle jött-ment idegent csak úgy maguk közé eresszenek, rövid úton elkapták a nyavalyás demokrácia grabancát, és kirakták a szűrét. Nahát, azt rakhatták! Kirakták az alvégen, visszajött a felvégen. Kirakták nappal, visszajött éjjel. Zsákba kötötték, folyóba dobták, délután jött haza a csordával… No erre már igazán megharagudtak a rátótiak. Még hogy rajtuk kifog egy ilyen-olyan-amolyan demokrácia. Nosza, ásót, kapát, kaszát ragadtak.
Mindjárt az első kapavágás kitűnően sikerült, úgy hasadt ketté a demokrácia, mint a csányi dinnye, mikor belepisál Lőrinc. Hanem épp ez volt a bökkenő! Nem tudták a derék rátótiak, hogy ez a göthös demokrácia osztódással szaporodik!...
Erre a derék rátótiak is föladták a harcot. Látták, itt már nincs mit tenni, se furkósbottal, se fohásszal el nem kergetik, hát jobb a békesség alapon megpróbáltak hozzászokni.
No így aztán el is határozták, vezetőt fognak választani, de szigorúan a demokrácia talaján; mindenki választhat, és mindenki választható.