Fontos, hogy a munkavállalók legyenek nyitottak a többiek ötleteire

Richter Gedeon

A gyógyszeripar a leginkább kutatásigényes iparág, amelyben rengeteg szakma képviselői – fizikusok, kémikusok, matematikusok, orvosok, vegyészek és mások – dolgoznak szoros együttműködésben. A Richter Gedeonnál például a kutatás-fejlesztés területén tevékenykedő munkatársak sokszor hosszú éveken keresztül dolgoznak együtt olyan komplex feladatokon, amelyek célja új gyógyszermolekulák felfedezése. A készítmények piacra kerülését 10–15 évet felölelő kutatás-fejlesztési folyamat előzi meg, amelyben végül csak minden tízezredik molekulából lesz forgalomban kapható új gyógyszer.

„A tudásmegosztásnak különböző írott vagy szervezeti formáját alkalmazzuk. A legjobb példa erre a RITA (Richter Innovációs Tudásalap és Archívum) pályázati rendszerünk, amelyet immár egy évtizede minden évben meghirdetünk – mutat be egy példát Beke Zsuzsanna, a Richter PR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője. RITA alkotás lehet minden olyan innovatív tartalmú, a szervezet bármely tevékenységi köréből származó, megvalósított ötlet, amely a szervezet számára üzleti hasznot hozhat

„Évente kiemelkedő eseménynek tartjuk a kutatási fórumot is, ahol a kutatás-fejlesztés területén dolgozók kapnak lehetőséget szakmai munkájuk bemutatására” – vázol fel egy újabb eszközt Beke Zsuzsanna. Emellett a Magyar Kémikusok Egyesülete is rendszeresen szervez helyi szervezetén keresztül olyan rendezvényeket, amelyeken valamely adott terület képviselője ad betekintést szakmai munkájáról.

A vállalat a szakmai fejlődést és a tudásmegosztást a teljesítményértékelésben is előnyben részesíti. „Szakmai Fejlődési Rendszerünk (SZFR) keretében a kiemelkedő szakmai munkát és eredményességet ösztönözzük különféle juttatásokkal. Az éves teljesítményértékelés keretei a munkavállalói teljesítmény jellemzésén túl lehetőséget teremtenek arra is, hogy a szervezeti egységek vezetői és beosztottjai közösen határozzák meg az egyéni munkavállalói célokat – ezek teljesülése esetén pedig anyagi elismerésre is van lehetőség” – mondja el Beke Zsuzsanna.

Evosoft Hungary

A több mint 1350 főt foglalkoztató hazai szoftverháznál, az Evosoft Hungary Kft.-nél is rengeteg tudás és tapasztalat gyűlik össze. „Olyan szakmai körök működnek nálunk, amelyek hetente, kéthetente találkoznak, és megosztják egymással az elért sikereket, tapasztalatokat, és olykor a nehézségeket is. Ezenkívül működtetünk belső rendszereket is, amelyek az üzletágainknál rejlő tudást gyűjtik össze és rendszerezik, ilyen például a dokumentumkezelő és tudásbázisrendszerünk. Az évek során kineveltünk és kiképeztünk belső oktatókat is, akik különböző témákban tartanak oktatást, jellemzően az új belépő vagy más szerepkörbe kerülő kollégák számára, illetve karrierút-támogató képzésekben” – mondja el a céges belső eszközökkel kapcsolatban Gönye Zoltán marketingigazgató.

Ha valaki szeretne trénerként, oktatóként is tevékenykedni, az Evosoft megadja az ehhez szükséges támogatást, például a saját Train the Trainer programban való részvétel lehetőségével. A szakmai körök maguk szervezik meg a találkozókat, és moderálják azokat. Ezekhez az alkalmakhoz az Evosoft időt és teret kínál. Emellett minden évben megválasztják az Év emberét és az Év csapatát is, ami a szakmai munkáért és a vállalati innovációs ötletekért adományozott elismerés.

„Tapasztalt kollégák segítik az új belépőket az „onboarding” folyamatban is, amelyben olyan új munkatársaknak nyújtanak támogatást, akiket be kell vezetni a cég életébe. A tavalyi üzleti év hívószava az innováció volt, ennek keretében sikerült mozgósítanunk a kollégákat az új ötletek megvalósítására és azok megosztására” – mutat rá Gönye Zoltán.

A marketingigazgató emellett megemlíti az új belépők számára szervezett, úgynevezett Startnap programot is, amely alapot nyújt a kollégáknak a különböző üzletágak, programok és belső szolgáltató területek megismeréséhez. A cég büszke arra a szakmai körre is, amely az alapelvek kidolgozásával segítette a vállalat átállását a vevők számára sokkal transzparensebb szoftver fejlesztését lehetővé tevő agilis módszertanra.

Bosch

A vállalatot alapító Robert Bosch szerint az oktatás a társadalmi részvétel kulcsa. „Csak akkor tudunk lépést tartani a világgal, ha jelentős befektetéseket hajtunk végre a jövő szakembereinek képzésében. A Bosch életében nemcsak a legjobb jelöltek megtalálása és megnyerése játszik kiemelt szerepet, hanem a munkavállalók megtartása és folyamatos képzése is” – mutatja be az alapelveket Somogyi András, a magyarországi Bosch csoport HR igazgatója.

A cégnél éves szinten több száz képzést kínálnak a munkatársaknak, mind a technikai, mind a különböző készségek fejlesztésére. „Munkatársaink nemcsak készek a tanulásra, hanem kifejezetten igénylik a fejlesztést, a másik oldalon pedig ösztönzően hat, ha ők lehetnek a tudás átadói. A Boschnál a munkavállalók olyan képzéseken is részt vehetnek, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a munkakörükhöz” – mondja Somogyi András.

A cégnél nem kötelező elvárás a tudásmegosztás, a menedzsment „csak” támogatja a munkavállalókat, hogy legyenek nyitottak a többiek ötleteire, osszák meg egymással tapasztalataikat, hiszen a rugalmassághoz elengedhetetlen az alternatív megoldások ismerete. A Boschnál a tudásmenedzsment része – mint a tanulószervezetek esetében általában – a hibázási kultúra is. Nemcsak a jó példákból lehet tanulni, hanem fontos a rossz döntéseket, folyamatokat is felismerni, kielemezni.

Jó példa a cégnél a témaorientált információáramlásra a kifejezetten a mérnökség számára létrehozott online felület. Amellett, hogy a munkatársak bármikor hozzáférhetnek az őket érdeklő szakmai információhoz, a szinergia is nagy szerepet kap. A rendszerben ugyanis minden üzletág képviselteti magát, így szélesebb körből lehet nagy szaktudású kollégáktól ismereteket szerezni. Egy másik jó példa a világszerte minden Bosch-munkavállaló számára elérhető online felület, amely leginkább egy belső közösségi médiához hasonlítható.

„Az egyik belső szakmai rendezvénysorozatunk népszerűségét jól mutatja, hogy az igényekre reagálva ma már minden héten megrendezzük. Egy-egy ilyen »előadáson« olyan szakmai témákat, legjobb gyakorlatokat ismertetnek a boschos kollégák, szakértők, vezetők az érdeklődő kollégáknak, amelyek egyrészt igazodnak a megatrendekhez (amilyen például a hálózatba kapcsoltság, az elektromosítás vagy az automatizált vezetés), másrészt amelyeket a munkavállalók be tudnak építeni mindennapi tevékenységeikbe” – mutat rá Somogyi András.

Bőhm Kornél cikkét teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2017/4-es számában olvashatja el.

Mihez kezdünk, ha az algoritmusok képesek lesznek elvégezni a munkánkat? Martin Ford Robotok kora című könyvéből képet kaphat arról, mire számíthatunk a mesterséges intelligencia, a robotika és az infokommunikációs technológiák rohamos fejlődését követően. Megtudhatja, miért nem működnek a gépek térhódítására adott hagyományos megoldások – mint például az újabb képzettségek és tudás megszerzése. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.