Elérhető az interneten a sokáig agyonhallgatott, meghamisított lap

„Vissza az értelemhez”.

E felkiáltójel nélkül még hangsúlyosabb címet a Szép Szó című új folyóirat társszerkesztője, a karcos harcosságáról közismert publicista, Ignotus Pál adta beköszönő cikkének. 1936 márciusában fél évszázadot sűrített néhány mondatba: „Ötven évvel ezelőtt ez volt a jelszó: liberalizmus, demokrácia, felvilágosodás, polgári jogegyenlőség, nemzeti függetlenség, népszabadság, szabad gondolat, szabad sajtó (...) Ma: tekintélyi állam, totális állam (...) népiség, fajiság, új rendiség, új világnézet, új szellemi front, keresztény nemzeti országlás, nemzeti öncélúság, nemzetpolitika, nemzetvédelem.”

A „szólamtárakat” szembeállító vezércikk szerzőjét némi naiv optimizmus azért még átjárta. Azt állította ugyanis, hogy a fiatal értelmiségi elit átlát a szitán, mivel tisztában van azzal, hogy a hatalom legfőbb törekvése – az önmagát éppen bábszerepbe bábozó államfővel, Horthy Miklóssal és a mindenen átgázolás nagymesterével, Gömbös Gyulával az élen –, hogy „a fiatalságot rohamosztag-töltelékké gyúrja s kiirtsa belőle az egyéniséget, a szemlélődés bátorságát és szabadságát (...) tehát mindazt, amiért fiatalnak lenni érdemes”.

A Szép Szó másik, Ignotus Pálnál négy évvel ifjabb szerkesztője, a 31 éves József Attila pesszimistább realizmussal, egyfajta muszájherkulesi elszánással fogalmazta meg közös lapjuk ars poeticáját. „A diktatúrák légkörében divat »szép szónak« becsmérelni a szellemi humanizmusnak mindama megnyilatkozásait, amelyeket rengeteg szenvedés és erőfeszítés hozott napvilágra (...) Mi nem ismerhetjük el az erőszak szellemi fölényét azzal, hogy az általa kigúnyolt szép szótól megfutamodunk. (...)

A szép szó nemcsak eszközünk, hanem célunk is.”

Az e szavakkal indított „időszaki”, vagyis évi tízszer megjelenő orgánum csupán három és fél évet élt. 1939 nyarán – több más, a honra veszélyes, defetista lappal együtt – a Teleki-kormány betiltotta. Indulása után 81 évvel immár bármikor „fellapozható” a magyar irodalom- és szellemtörténet megkerülhetetlen orgánuma, mivel az Arcanum Digitális Tudománytár internetes oldalára nemrég csonkítatlanul felkerült „József Attila lapja” is.