További szerkezeti reformokat sürget Brüsszel
2 perc
2009.02.18. 11:27
A kiadások mérséklésének folytatására sürgette az Európai Bizottság szerdán Magyarországot, elsősorban további szerkezeti reformok révén.
Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete tizenhét tagállam stabilitási vagy konvergenciaprogramját értékelte. Magyarország esetében megállapította, hogy "látványos előrelépést" tett annak érdekében, hogy államháztartását szilárdabb alapokra helyezze. Hozzátette, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a befektetői bizalom visszanyerésére.
Joaquín Almunia pénzügyi biztos az értékeléseket ismertető sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a bizottság megítélése szerint Magyarország tartja magát azokhoz a feltételekhez, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval a 6,5 milliárd eurós keretű nemzetközi pénzügyi támogatásról kötött megállapodásban szerepelnek.
A kiadásokat illetően az értékelés megállapította, hogy a közelmúltban "pozitív elemeket" tapasztalt, ugyanakkor a túlköltekezés veszélye még mindig nem zárható ki, különösen jövőre. A mérséklést ugyanis államigazgatási, egészségügyi és oktatási rendszeri reformoknak is kísérniük kellene, és a jövő évtől további költségvetési intézkedésekre is szükség lesz.
Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának érdekében a bizottság szerint további lépéseket kell tenni, mindenekelőtt folytatni kell a nyugdíjrendszer reformját is hazánkban. A lakosság öregedésének költségvetési hatása tudniillik magas marad.
A bizottság friss adatai megerősítik, hogy a decemberben beadott konvergenciaprogram és az uniós előrejelzések helyenként eltérnek. A gazdaság csökkenését például a magyar program 0,9, Brüsszel 1,6 százalékosra várja idén, jövőre 1,6, illetve 1,0 százalékos növekedéssel (a jelentés szerint ráadásul az ipari termelés és a hiteltevékenység decemberi hanyatlása arra utal, hogy 2009-ben ennél sokkal nagyobb, akár 3,25 százalék is lehet a visszaesés). Az inflációt Brüsszel alacsonyabbra teszi (idén 2,8 százalék a konvergenciaprogramban szereplő 4,5 százalékkal szemben), az államháztartási deficitet viszont nagyobbra, de még mindig a 3 százalékos határ alatt.
A hiánnyal kapcsolatban egyébként Brüsszel azt javasolja az uniós pénzügyminisztereknek, hogy sürgessék Magyarországot mindazon intézkedések megtételére, amelyek szükségesek a 3 százalék alatt tartáshoz. Ugyancsak fontosnak tartják Almuniáék, hogy a belső államadósság mértéke is mutasson csökkenő tendenciát az uniós szinten kívánatosnak tartott, a bruttó össztermékhez képest 60 százalékos határ felé.
Az értékelés arra is kitér, hogy a kormány a múlt hét végén pótlólagos intézkedéscsomagot fogadott el a hiány csökkentésének érdekében, ennek hatása a GDP-hez képest 0,7 százalék lehet.
Brüsszel megállapította, hogy az ország a magas külső és belső adósság miatt továbbra is érzi a nemzetközi pénzügyi válság hatásait. Leszögezte ugyanakkor, hogy a válságra adandó válaszként a hatóságok egy sor intézkedést elfogadtak a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítására.
Az államháztartás egyensúlyának fenntarthatósága az értékelés szerint a szerkezeti reformok - nemrégiben be is jelentett - folytatásán múlik, mert az segít a hosszú távú növekedésben, a deficitcélok teljesítésében, illetve az ország sérülékenységének csökkentésében.
Az uniós ajánlások közé tartozik a pénzügypiaci szabályozás és a felügyelet kiterjesztése is. Az értékelés ugyanakkor többször is méltatja a költségvetési felelősségről szóló törvény elfogadását, annak teljes körű végrehajtását sürgetve. Ha ez utóbbi sikerül, a törvény jelentősen hozzájárulhat az államháztartási konszolidáció fenntarthatóságához - véli Brüsszel.
A jelentés emlékeztet arra is, hogy az ország ellen a túlzott deficit miatt korábban indított eljárás tekintetében továbbra is az a megállapítás van érvényben, hogy további lépések nem szükségesek.
A bizottsági értékelés hamarosan az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa elé kerül. A tanács várhatóan egy csomagban, az összes programról közösen mond véleményt.
Joaquín Almunia pénzügyi biztos az értékeléseket ismertető sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a bizottság megítélése szerint Magyarország tartja magát azokhoz a feltételekhez, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval a 6,5 milliárd eurós keretű nemzetközi pénzügyi támogatásról kötött megállapodásban szerepelnek.
A kiadásokat illetően az értékelés megállapította, hogy a közelmúltban "pozitív elemeket" tapasztalt, ugyanakkor a túlköltekezés veszélye még mindig nem zárható ki, különösen jövőre. A mérséklést ugyanis államigazgatási, egészségügyi és oktatási rendszeri reformoknak is kísérniük kellene, és a jövő évtől további költségvetési intézkedésekre is szükség lesz.
Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának érdekében a bizottság szerint további lépéseket kell tenni, mindenekelőtt folytatni kell a nyugdíjrendszer reformját is hazánkban. A lakosság öregedésének költségvetési hatása tudniillik magas marad.
A bizottság friss adatai megerősítik, hogy a decemberben beadott konvergenciaprogram és az uniós előrejelzések helyenként eltérnek. A gazdaság csökkenését például a magyar program 0,9, Brüsszel 1,6 százalékosra várja idén, jövőre 1,6, illetve 1,0 százalékos növekedéssel (a jelentés szerint ráadásul az ipari termelés és a hiteltevékenység decemberi hanyatlása arra utal, hogy 2009-ben ennél sokkal nagyobb, akár 3,25 százalék is lehet a visszaesés). Az inflációt Brüsszel alacsonyabbra teszi (idén 2,8 százalék a konvergenciaprogramban szereplő 4,5 százalékkal szemben), az államháztartási deficitet viszont nagyobbra, de még mindig a 3 százalékos határ alatt.
A hiánnyal kapcsolatban egyébként Brüsszel azt javasolja az uniós pénzügyminisztereknek, hogy sürgessék Magyarországot mindazon intézkedések megtételére, amelyek szükségesek a 3 százalék alatt tartáshoz. Ugyancsak fontosnak tartják Almuniáék, hogy a belső államadósság mértéke is mutasson csökkenő tendenciát az uniós szinten kívánatosnak tartott, a bruttó össztermékhez képest 60 százalékos határ felé.
Az értékelés arra is kitér, hogy a kormány a múlt hét végén pótlólagos intézkedéscsomagot fogadott el a hiány csökkentésének érdekében, ennek hatása a GDP-hez képest 0,7 százalék lehet.
Brüsszel megállapította, hogy az ország a magas külső és belső adósság miatt továbbra is érzi a nemzetközi pénzügyi válság hatásait. Leszögezte ugyanakkor, hogy a válságra adandó válaszként a hatóságok egy sor intézkedést elfogadtak a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítására.
Az államháztartás egyensúlyának fenntarthatósága az értékelés szerint a szerkezeti reformok - nemrégiben be is jelentett - folytatásán múlik, mert az segít a hosszú távú növekedésben, a deficitcélok teljesítésében, illetve az ország sérülékenységének csökkentésében.
Az uniós ajánlások közé tartozik a pénzügypiaci szabályozás és a felügyelet kiterjesztése is. Az értékelés ugyanakkor többször is méltatja a költségvetési felelősségről szóló törvény elfogadását, annak teljes körű végrehajtását sürgetve. Ha ez utóbbi sikerül, a törvény jelentősen hozzájárulhat az államháztartási konszolidáció fenntarthatóságához - véli Brüsszel.
A jelentés emlékeztet arra is, hogy az ország ellen a túlzott deficit miatt korábban indított eljárás tekintetében továbbra is az a megállapítás van érvényben, hogy további lépések nem szükségesek.
A bizottsági értékelés hamarosan az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa elé kerül. A tanács várhatóan egy csomagban, az összes programról közösen mond véleményt.