Tévhit: ABS-szel nem lehet megcsúszni
A frissen letakarított, vagy leszórt út is csúszós lehet. Vezetéstechnikai szakemberek óva intenek attól, hogy havas, jeges úton fékezésnél, vagy kanyarodásnál csak és kizárólag az automatikus stabilizáló és blokkoló rendszerekre (ABS, ASR, ESP) hagyatkozzunk.
© AP |
Az ilyen jellegű figyelmeztetések közhelyesnek tűnnek, ám sajnos igenis szükség van rájuk. A mai vezetőket elkényeztetik a gyárak a különböző elektronikus berendezésekkel, akik azt gondolják, az autó minden bajban kisegíti őket. Míg az ESP-t, vagyis az elektronikus menetstabilizálót havon ki lehet kapcsolni - van olyan helyzet, amikor csak így tudunk szabadulni a hó szorításából –, addig az ABS minden körülmény között dolgozik. Csak az olyan klasszikus terepjárókban, mint az új Iveco Campagnola (Massif) van olyan elektronikus fékezést segítő berendezés, amelyet ideiglenesen ki lehet kapcsolni.
Ugyanakkor az ABS (antiblocking system) megjelenése óta – az 1985-ös Ford Scorpióban volt először – az autó akkor is kormányozható, ha a sofőr teljes erőből a fékre lép, a kerekek darálnak és az autó csúszik. Tesztek és tudományos felmérések szerint, bár az ABS megakadályozza az autó kicsúszását. Ugyanakkor hóban, latyakban és homokban a rendszer nem működik tökéletesen, ezért csúszik ilyenkor jobban a kocsi. Az ABS nélküli autóknak hóban, sárban és homokban van egy kis előnyük: A féktávolságuk rövidebb lehet. Ugyanakkor teljes fékezésnél az autó szinte irányíthatatlanná válhat. Az ABS-es autóknál viszont lehetőség van az ellenkormányzásra és az autó egyenesben tartására.
Manapság már a vásárló nem döntheti el, hogy akarja-e élvezni az ABS előnyeit, vagy sem. Az 2004. július elseje után gyártott és Európában forgalmazott autóknak ugyanis alaptartozéka az ABS.
Csúszós úton azonban nem szabad csak a berendezésekre hagyatkozni, óvatosságra van szükség. Szakemberek azt ajánlják például, hogy háromszor annyi követési távolságot tartsunk ilyenkor, mint száraz úton.
Autómenedzser