Így késnek ők

Az Európai Unió tagállamaiban bejegyzett vállalkozások átlagos fizetési késedelme az Intrum Justitia felmérése szerint a 2003-as 15,1 napról a múlt év végére 16,8 napra emelkedett, a lejárt követelések összege pedig elérte a 250 milliárd eurót, ami nagyjából Ausztria éves GDP-jének felel meg. Két év alatt a kinnlevőség 25 milliárd euróval nőtt, ez pedig az unió leggazdagabb - igaz, egyik legkisebb - állama, Luxemburg GDP-jének felel meg.

Mind a számlázástól a tényleges fizetésig eltelt idő, mind pedig a fizetési kockázatok egészét jelölő, összesen 21 tényezőt átfogó komplex mutató szerint az EU több régióra osztható. A legjobb a helyzet az északi államokban, ahol a bírósági igényérvényesítés is kiemelkedően gyors és aránylag olcsó; a listavezető Finnországban 26,6 nap volt a fizetési eljárás átlagos időtartama. Az államok nagy többsége a középmezőnybe tartozik, ahol 40-60 nap múltán jutnak pénzükhöz a szállítók, szolgáltatók - Magyarország 43,6 napos átlagával viszonylag jó helyen áll, Hollandia és Lengyelország között -, az északi gyorsaság ellenpólusát pedig kevéssé meglepő módon a mediterrán államok alkotják: a 82,1 napos Spanyolország, a 85,6 napos Portugália és a sereghajtó Olaszország 98,3 nappal. Az EU egészében a követelések 1,9 százaléka bizonyul behajthatatlannak, Magyarországon a 2,7 százaléka. A komplex fizetési kockázatot tartalmazó táblázatban ugyancsak a skandinávok szerepelnek a legjobban, itt Magyarország a középmezőny elejéről annak végére került, míg az utolsó négyben érdekes módon Lengyelország és Csehország is ott van az Ibériai-félsziget két állama mellett.