Teherlift
Általános riadalmat okozott a Gyurcsány-csomag azon része, miszerint szeptembertől a minimálbér helyett legalább annak...
Általános riadalmat okozott a Gyurcsány-csomag azon része, miszerint szeptembertől a minimálbér helyett legalább annak duplája - havi 125 ezer forint -, jövő januártól pedig havi 131 ezer forint után kell a társadalombiztosítási (tb) és az egyéni járulékokat megfizetnie a foglalkoztatónak és a foglalkoztatottnak, az egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak, függetlenül attól, hogy átalányadós-e, így az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) hatálya alá tartozónak is. A félelmet az keltette, hogy a módosítást sokan úgy értelmezték, a járulékalap akkor is a duplájára nő, ha a havi jövedelem csak a minimálbért éri el, illetve kevesebb 125 ezer forintnál.
A tb bevételeinek növelését szolgáló javaslat nem teljesen véletlenül váltott ki értetlenkedést. A június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács elé vitt Új egyensúly programjában ugyanis még az szerepelt, hogy a duplázásra azok kényszerülnek rá, "akik jövedelmi helyzetük alapján ezt megtehetik". A pénzügyi tárca eredeti elgondolása szerint csak a főállású egyéni és társas vállalkozókra vonatkozott volna az új szabály, ezt a testre szabott előírást azonban alkotmányossági okból el kellett vetni. Így a parlamentnek két munkanappal később beterjesztett adócsomag a javaslatot már minden biztosítottra kiterjesztette, miközben enyhített is rajta. Eszerint járulékkedvezményt vehetnek igénybe azok a foglalkoztatók (és rajtuk keresztül az egyének is), akik az adóhatóságnak bejelentik, hogy a biztosított tb-alapot képező havi jövedelme nem éri el a 125 ezer forintot. A kedvezmény mértéke a 125 ezer és a ténylegesen kifizetett bér különbözetére, de legfeljebb a minimálbérre eső járulék összege.
Így viszont már teljesen értelmetlen a módosítás, hiszen a kifizetett (tb-köteles) jövedelmek után a mostani szabályok szerint is meg kell fizetni a járulékokat. A duplázás alighanem csak azokat készteti a mainál több járulék befizetésére, akik beijednek attól, hogy bejelentésüket revízió követi. A foglalkoztatóknak egyébként a járulékkedvezményre vonatkozó első "igénylésüket" augusztus végéig kell elküldeniük az adóhatósághoz, majd ezt követően havi gyakorisággal kell beszámolniuk az esetleges változásokról. Korántsem mellesleg, a duplázás nem vonatkozik az őstermelőkre, az egyházi személyekre, továbbá a munkaviszony mellett vállalkozókra és az ekhós jövedelmekre sem.