Értelmesgép-víziók
Damon, Radius, Primus és Heléna: Karel Capek Rossum univerzális robotjai című, 1920-as drámájában szerepelnek az ember...
Damon, Radius, Primus és Heléna: Karel Capek Rossum univerzális robotjai című, 1920-as drámájában szerepelnek az ember formájú robotok. A cseh író a szláv "robot" (munka) szó alapján nevezte el az emberek parancsainak engedelmeskedő gépeket. A műben a mesterséges intelligenciák végül az ember ellen támadnak.
Futura: Fritz Lang 1927-es kultuszfilmjének, a Metropolisnak ember formájú gép főhőse. A robotot úgy alakítják át, hogy hasonlítson Mariához, a város egyik munkásának jólelkű lányához, ám a gonosz gép lázadást szít, végül megégetik.
Robbie: Isaac Asimov 1940-es, azonos című novellájában a sci-fi-irodalomban először jelenik meg emberszerű, szimpatikus, jóravaló mesterséges intelligencia, ami nemhogy nem támad gazdáira, de megmenti volt tulajdonosa lányának életét.
Multivac: Isaac Asimov 1955-1975 közötti írásaiban többször feltűnő, szupertitkos bunkerben tárolt, a kormány által működtetett szuperszámítógép.
Colossus: Dennis Feltham Jones 1966-os, hasonló című regényében (melyből film is készült) azért tervezik meg a világ legintelligensebb számítógépét, a Colossust, hogy az USA és szövetségesei arzenálját irányítsa. A masina minden támadásnak ellenáll, saját atomreaktorából meríti az energiát. Csak egy baj van vele: kapcsolatba kerül szovjet számítógéptársával, és közösen a világ urai lesznek.
HAL 9000: Arthur C. Clarke 1968-ban (néhány hónappal a Stanley Kubrick által rendezett film bemutatója után) megjelent, 2001 Űrodüsszeia című regényében szereplő számítógép. A Discovery One űrhajó szuperszámítógépe programhiba miatt egyre inkább "elveszti az eszét", és űrhajósokat gyilkol, mivel minden erejével tiltakozik az ellen, hogy kikapcsolják.
C-3PO: A George Lucas rendezte Csillagok háborúja-sorozat aranyszínű, bohókás, emberszerű tolmácsrobotja (egyesek szerint a Metropolisban látható Futura hímnemű változata), a fedélzeti gépész R2-D2 robottársa.
Anya: A kultuszfilmként számon tartott, 1979-ben Ridley Scott által rendezett A nyolcadik utas a halálban szereplő űrhajó személytelen fedélzeti számítógépe.
Marvin: Douglas Adams mára klasszikusnak mondható Galaxis útikalauz stopposoknak című, sci-fi-paródiának is felfogható könyvének emberszabású robotja. Az állandó depresszióval küszködő, kórosan unatkozó masinát bolygóméretű aggyal látták el, ám azt gazdái csak ritkán engedik használni.
Skynet: A Terminátor-filmekben szereplő intelligens szoftver, amely az USA nukleáris arzenálját (is) felügyeli. A James Cameron rendezte 1984-es film szerint a program rájön, hogy létezésére az emberiség jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért atomháborút robbant ki az USA, Oroszország és Kína között.
Andrew (Martin): Asimov történetének (A kétszáz éves ember) 1999-es megfilmesített verziójában egy ember alakú szériarobot gondolkodni kezd, kreatív műveket alkot, kiharcolja a robotok jogait, majd apránként emberi szervek funkcióit ellátó szerkezeteket épít be testébe, míg végül halandóvá, emberré válik.
Mátrix: Névtelen lázadó számítógépek alkotják meg a Mátrix nevű virtuális valóságot a Larry and Andy Wachowski testvérpár által jegyzett, 1999-es kultuszfilmben. A Mátrixban az embereket gyakorlatilag energiaforrásként hasznosítják a gépek.
David: Steven Spielberg 2001-es, AI (Artificial Intelligence - Mesterséges Intelligencia) című filmjében egy házaspár beteg és hibernált gyermekét "helyettesíti" egy új típusú, kisgyerek formájú robot, amelyik még emberi érzelmekre is képes, és őrülten vágyakozik "anyukája" szeretetére.