A depressziósoknak is van okuk a mosolyra

Pirulás abortusz

Csapó Árpád, magyar származású tudós már ötven évvel ezelőtt rámutatott arra, hogy a terhesség megtartásában nagy szerepet játszik a progeszteron. Ám ettől a felfedezestől függyetlenül született meg jó néhány évvel később a progeszteron-közömbösítő hatású vegyület, az RU486, más néven a mifepriszton, amely a magzat méhfalról történő azonnali leválását okozza. Természetesen a spontán vetélés más gyógyszerekkel is beindítható, ilyen például a szulproszton, vagy a prosztaglandin F2alfa. Rossz hír, hogy ezek alkalmazása ugyanúgy szükségessé teszi a méh kürettkanállal történő kiürítését. Ráadásul mindez előre nem látható pszichés zavarokhoz, valamint az úgynevezett posztabortusz szindróma (álmatlanság, pszichés zavarok, depresszió, öngyilkosságra való hajlam) kialakulásához vezethet.

Az Európai Ideggyógyászok Társaságainak Szövetsége bejelentette az RU486 kódjelű vegyületet, mint a mentális betegségek egyik lehetséges gyors gyógymódját – írja a Newsmax.com. Az RU486-ot jelenleg vetélés előidézésére alkalmazzák.

Jóllehet, azonos mennyiségű hormon bevitelével is jelentős eredményt lehetne elérni a depresszió szabályozásában, azonban a legtöbb antidepresszáns a szerotonin mennyiségét befolyásolja. Nem így az RU486-kezelésnél, amely során a vegyület az agy, többek között a tanulásért és az emlékezésért is felelős régiójában, a hippocampusban található hormon-receptorokat serkenti. A hippocampus, más néven a boldogság-központ, különösen érzékeny a hormonok okozta egyensúlytalanságára. A stressz gátolja az új sejtek képződését a hippocampusban - jóval intenzívebb és hosszabb depressziós időszakot okozva. Egyes esetekben természetesen a hormonterápia néhány óra alatt visszafordítja a folyamatot.

Paul Lucassen, a holland Amszterdami Egyetem orvosa szerint a megoldás az, ha az itt található sejteket mentjük meg. Az RU486 vegyület így nem csak a depresszió kezelésére alkalmazható, hanem például a Cushing szindrómánál.

Agyunkban az idegsejtek közötti információáramlásért a neurotranszmitterek felelősek. Ilyen például a szerotonin, a dopamin, vagy a noradrenalin is. Ha ezek a hírvivők ellátták közvetítői feladatukat, az idegsejt vagy elbontja őket, vagy a kibocsátó visszaszippantja újrafelhasználás céljából. Az antidepresszáns készítmények egyik része az átvivő anyag lebontását akadályozza meg a MAO nevű enzimre hatva, a másik része az utóbbi folyamatra hat gátlón, szaporítva ezzel az agyi hírhormonok, legfőképpen a szerotonin mennyiségét.

A kedélyhormon

A szerotoninhormon örömérzetünk legfőbb okozója, megfelelő mennyiségben kiegyensúlyozottnak, nyugodtan érezzük magunkat. Ha szintje csökkent, hangulatunk romlani kezd, félelem és depresszió lesz úrrá rajtunk. A stressz és az idegeskedés jelentősen csökkenti a szervezet szerotonin-mennyiségét, ezért, ha lehet, kerüljük az ilyen helyzeteket, valamint táplálkozzunk egészségesen. A szerotonin előállításához szervezetünknek ugyanis szénhidrátra és triptofánra van szüksége. Ez utóbbi egy létfontosságú fehérjeépítő anyag, amit táplálékainkkal vihetünk be a szervezetünkbe. A jókedvünk érdekében együnk tejtermékeket, halat, hüvelyeseket, banánt, burgonyát, diót, tésztaféléket, müzlit, rizst, zöldségeket, salátákat, valamint a tenger gyümölcseit. Igyunk orbáncfűből és citromfűből készült teát, fűszerezzük ételeinket bazsalikommal, szerecsendióval és fahéjjal.

Ha stressz éri az embert, a hippocampusban található receptorokból hatalmas mennyiségű kortizol hormon szabadul fel, amely csírájában elfojtja a kialakuló stresszhatást azáltal, hogy gátolja a kéreghormonok felszaporodását. A túl sok kéreghormon ugyanis fizikailag elpusztítja, megöli a hippocampus idegsejtjeit, amelyek egyébként az emlékezés kulcsai. Pusztulásuk idő előtti emlékezésvesztéshez, elbutuláshoz vezet. Azoknál a betegeknél, akiknél huzamos ideig magas a kortizol-szint Cushing szindróma, akiknél alacsony, Addison kór fejlődhet ki.

Cushing betegség

A mellékvese kéregállományának egyik része felelős a kortizol nevű hormon termeléséért, legfontosabb szabályozója az agyalapi mirigy hormonja, az ACTH. Ha ez utóbbi termelődik fokozott mértékben, Cushing-kórról, ha a mellékvesekéreg hormoncsoportja, Cushing-szindrómáról beszélünk. Cushing-szindrómán tehát a mellékvese magas kortizolszinttel járó betegséget értjük, amelynek a mellékvese jóindulatú vagy rosszindulatú daganata lehet az oka, valamint gyógyszerhatás vagy a testben bárhol jelentkező karcinoid daganat is kiválthatja. Ismertetőjelei a kikerekedett, úgynevezett „holdvilág” arc, nagy tokával. A betegség jellegzetes testalkattal is párosul: nagy, lecsüngő has, torzult derék, „bölénypúp” vagy zsírkinövés a háton, a testes törzshöz képest vékony végtagok. Cushing-kór esetén a betegek ötödénél jelentkezik az úgynevezett Nelson-szindróma, ami az Addison-kórhoz hasonló túlzott bőrpigmentációval jár. Ha akár az agyalapi mirigyben keletkezett, ACTH-termelő daganat, akár a mellékvesekéregben kialakuló, kortizolt termelő adenoma felelős az elváltozásért, a megoldás műtét lehet.

Addison-kór

A mellékvesekéreg két fő hormoncsoportjának, az elektrolit- és szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonoknak a csökkent termelése gyakorlatilag mindig együtt jelentkezik. A kórképet 1855-ben Addison írta le, és a róla Addison-kórnak is nevezzük. Ennek lényege a mellékvesekéreg működésének idült elégtelensége, amely elégtelen hormontermeléshez vezet. Súlyos esetben az anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz, keringési elégtelenséghez majd kómához és halálhoz vezethet. Az Addison-kór jellegzetességei az erős izomgyengeség, fogyás, étvágytalanság, hasi fájdalom, túlzott bőrpigmentáció. A beteg szédül, vérnyomása alacsony, személyisége megváltozik, depressziós lesz, és memóriazavar is észlelhető. A legfontosabb kórjellemző az, ha a vérben a nátriumszint kórosan alacsony, a káliumszint ellenben kórosan magas. Az Addison-kór kezelése a gyógyszeres helyettesítés.