Japán és Kína közösen tanulmányozza a múltat
1 perc
2005.05.07. 17:28
Japán és Kína az év végéig kétoldalú munkacsoportot hoz létre a két ország között minduntalan súrlódásokat kiváltó közös történelmi múlt tanulmányozására.
A döntés szombaton született Macsimura Nobutaka japán és Li Csao-hszing kínai külügyminiszter Kiotóban, az Ázsia-Európa Dialógus (ASEM) keretében tartott találkozóján.
"A két miniszter úgy döntött, hogy megkezdik a két ország történelmének közös tanulmányozását. Az év végéig kijelölik a vegyes bizottság tagjait és rögzítik működésének mikéntjét" - közölte a japan külügyi szóvivő.
A két miniszter arról is megállapodott, hogy májustól konzultációkat folytatnak a Kelet-kínai tengerről, amelyen a két ország által vitatott hovatartozású gázlelőhelyek találhatóak.
A szóvivő közölte: Kína ismét elutasította, hogy bocsánatot kérjen Japántól az elmúlt hónapban Kínában kitört heves tüntetések miatt, amelyek azután kezdődtek, hogy Japán új történelemtankönyvet adott ki. Ez kínai álláspont szerint kisebbíteni igyekezett a japán császári hadsereg által Kínában az 1930-40-es években elkövetett kegyetlenkedéseket.
A tankönyv és az azt követő kínai tiltakozások pekingi megítélés szerint az elmúlt harminc év legsúlyosabb válságát idézték elő a két ország viszonyában.
"A két miniszter úgy döntött, hogy megkezdik a két ország történelmének közös tanulmányozását. Az év végéig kijelölik a vegyes bizottság tagjait és rögzítik működésének mikéntjét" - közölte a japan külügyi szóvivő.
A két miniszter arról is megállapodott, hogy májustól konzultációkat folytatnak a Kelet-kínai tengerről, amelyen a két ország által vitatott hovatartozású gázlelőhelyek találhatóak.
A szóvivő közölte: Kína ismét elutasította, hogy bocsánatot kérjen Japántól az elmúlt hónapban Kínában kitört heves tüntetések miatt, amelyek azután kezdődtek, hogy Japán új történelemtankönyvet adott ki. Ez kínai álláspont szerint kisebbíteni igyekezett a japán császári hadsereg által Kínában az 1930-40-es években elkövetett kegyetlenkedéseket.
A tankönyv és az azt követő kínai tiltakozások pekingi megítélés szerint az elmúlt harminc év legsúlyosabb válságát idézték elő a két ország viszonyában.