Aknatámadás a bagdadi kőolajügyi minisztérium ellen
Két aknát lőttek ki kedden reggel Bagdadban a kőolajügyi minisztérium épületére. A támadásnak nem voltak áldozatai és anyagi kár sem keletkezett.
Két aknát lőttek ki kedden reggel Bagdadban a kőolajügyi minisztérium épületére. A támadásnak nem voltak áldozatai és anyagi kár sem keletkezett.
A pénzügyminiszter átállása a monetáris világba felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországon is az euró legyen a fizetőeszköz. Sok politikai és gazdasági szereplő támogatja ezt, előreszaladni azonban nem érdemes: a leendő jegybankelnök nem kötelezte el magát egyértelműen, és a múltból kiindulva az se garantálható, hogy adott lenne a kormányzati szándék.
Magyarország az a hely, ahol az öt éve elkezdődött világjárvány a túlárazott és felesleges beszerzésekről, a kormányzati propagandáról, az oroszok és a kínaiak helyzetbe hozásáról, a parlamenti demokrácia szembeköpéséről és az információk eltitkolásáról szólt. No és persze a nyunyókáról.
Varga Mihály államtitkárai közül csak egy maradt a régi pozíciójában, Nagy Márton a helyettes államtitkárokat tolta előre, őket pedig jórészt a saját embereivel pótolta a szupererős nemzetgazdasági tárcánál.
Arról, hogy Ukrajnán keresztül nem érkezik már orosz gáz Európába, a The New York Times mellett a The Independent, a The Daily Telegraph és a The Times is beszámolt. Magyarország számára elszállt 1 milliárd eurónyi uniós támogatás, írja a Die Welt. Az ukrajnai béke Putyin végét jelentené, jelenti ki a Süddeutsche szerzője. A Nyugatnak hibrid ellentámadással kellene reagálnia az orosz hibrid hadviselésre, írja Max Boot a The Washington Postban. A közelgő Trump-elnökség elébe tekint a Financial Times.
A megválasztott elnök éppen most bontja le azt a rendszert, amely biztonságot nyújt az országnak, és ennek minden amerikai meg fogja inni a levét – mutat rá Stephen Hanson, a Virginiai Állami Egyetem, illetve Jeffrey Kopfstein, a Kaliforniai Egyetem professzora.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.