Mi van, ha rossz kezekbe kerül Szijjártó Péter azerbajdzsáni álomprojektje?

Alig tíz évvel ezelőtt hatalmas médiazaj övezte, majd később könyv és film is készült a történetből, amikor Edward Snowden az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) informatikusaként titkosított dokumentumokat szivárogtatott ki. A sztori arról szólt, hogy az NSA a brit hírszerzéssel karöltve globális megfigyelési programokat működtetett, és tömegesen gyűjtött adatokat amerikai és külföldi állampolgárokról. Volt időszak, amikor egyszerre 117 ezer aktív felhasználó került a célkeresztjükbe.

Az ügynökség hozzáfért telefonhívásokhoz, internetes tevékenységekhez és más személyes adatokhoz a nagyobb technológiai vállalatok együttműködésével. Mindezt úgy tehették meg, hogy az NSA és a brit hírszerzés közvetlen hozzáférést szerzett a tenger alatti száloptikai kábelekhez, amelyeken keresztül a globális internetforgalom jelentős része áthalad. Most ilyen kábel kiépítését tervezik Szijjártóék is Azerbajdzsán és Magyarország között.

Ha egy ország birtokolja a kábelt, akkor technikailag semmi nem akadályozza meg abban, hogy hozzáférjen a forgalomhoz, és hosszú távon hasznot húzzon belőle. Azerbajdzsán és Grúzia nem a demokratikus módszereikről ismertek, így ez egy releváns kérdés

– válaszolta a HVG-nek Christine Bejerasco, a finnországi WithSecure nevű vállalat információbiztonsági főigazgatója arra a kérdésre, hogy felhasználható-e a kábel hírszerzési műveletek végrehajtásához.

A szakértő szavai és Snowden szivárogtatásai is rávilágítanak arra, hogy a tenger alatti száloptikai kábelek egyrészt kulcsfontosságúak a globális kommunikáció szempontjából, hiszen villámgyorsan képesek hatalmas mennyiségű adatot továbbítani fény segítségével, így tökéletes eszközök internetkapcsolat létrehozásához és a távközléshez is. Másrészt viszont rendkívül sebezhetők is, ugyanis egyes országok és hackercsoportok képesek lehetnek lehallgatni vagy manipulálni az adatforgalmat, ezáltal teret adva tömeges megfigyeléseknek és kiberbiztonsági fenyegetéseknek. Ezek a vezetékek gyakran fizikai támadásoknak és szabotázsnak is ki vannak téve. Márpedig

Magyarország néhány éven belül a tenger alatti kábelek „nagyhatalma” lehet.