Kevesebb bevétel, nagyobb haszon, avagy a profitrekorderek trükkjei – HVG Top 500

Mégiscsak jó évük volt tavaly a legnagyobb magyar vállalatoknak? Furcsán hangzik ez a kérdés azok után, hogy egy hete, a HVG Top 500 első részében kiderült: 2023- ban az ország félezer legnagyobb vállalatának együttes árbevétele nem érte el az egy évvel korábbit. Most viszont meglepve azt látjuk, hogy ugyanennek az 500 cégnek a nyeresége számottevően, több mint 30 százalékkal nőtt.

Vagy legalábbis látszólag számottevően. Az 500 toplistás cég összesített árbevétele (az anyavállalatok és a saját teljesítményükkel az anyjuk számait is hizlaló cégleányok együttes szerepeltetése miatti duplázódásokat kiszűrve) 89,3 ezer milliárd forint volt. Ezzel 4,3 ezer milliárd forint profitot termeltek, az előző évinél ezer milliárddal többet. Ám ez csupán annyit tesz, hogy 100 forintból, a 2022-es 4 forint után, ezúttal nem egészen 5 forint maradt náluk nyereségként.

Méghozzá, ismét csak látszólag, valamiféle kormányzati nagyvonalúságnak is köszönhetően. Ez pedig jókora képtelenség, különösen olyan időkben, amikor a magyar pénzügyminiszter újra meg újra reménytelen küzdelmet vív az újra meg újra magasabbra tolt hiánycélok betartása érdekében. A számok azonban ezt sugallják. Úgy nőtt az 500 legnagyobb magyarországi vállalat együttes adózott eredménye ezer milliárd forinttal, hogy eredeti, még adózás előtti eredményük csak 0,8 ezer milliárddal lett nagyobb, az általuk befizetett nyereségadó viszont 0,2 ezer milliárddal (860-ról 670 milliárd forintra) csökkent.

Nem kell azonban sokáig bogarászni a táblázatban, mindjárt az első sorából kiderül, melyik az a nagyvállalat, amelyiknek mindenki másnál jobban, sőt sokkal-sokkal jobban csökkent a nyereségadó-fizetési kötelezettsége.

Az árbevételi toplistát vezető Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-ről van szó, amelynek a profitjából, a megelőző évi 466 milliárddal szemben, tavaly csak 124 milliárd forintot kellett betennie a közösbe. De nem kizárólag a magyarországi közösbe. Nem az Orbán-kormány volt ugyanis az egyetlen, amely 2022-ben rafinált különadókat fabrikált az energiacégek – a világpiaci árrobbanás nyomán magasba ugrott – bevételének megcsapolására. Az viszont hungarikum, hogy Magyarországon 2023-ban is tovább nőttek a különadók, noha az energiaárak már normalizálódtak – ha másban nem is, abban a tekintetben nagyon is kiszámítható a magyar gazdaságpolitika, hogy

ha egyszer kivetnek egy ideiglenesnek ígért sarcot, a határidő lejártakor nem a fizetnivalót szüntetik meg, hanem az ideiglenességét.

A magyar olajcég külföldi érdekeltségeit sújtó külföldi különadók viszont szerencsés módon elapadtak, így ebben a rubrikában a Mol-csoport a 2022-es 256 milliárddal szemben tavaly csak 38 milliárd forintos kiadást tüntetett fel.

Nem csupán azért érdemeltek az olajcég adóterhei ekkora kitérőt, mert a legnagyobb magyarországi székhelyű vállalatról van szó. A Mol azért is megért egy misét, mert számainak sajátos változása az 500 toplistás cég összesített adataira is komoly hatással van.