Így versenyez a Magyar Telekom lejtős pályán a távközlési piac NER-kedvenc kisgömböcével, a 4iG-vel – Simor András elemzése

A telekommunikációs szektor a világ sok országában a gazdaság egyik húzóágazata, a gazdaság fejlődéséhez szükséges infrastruktúra egyik alappillére, ezért stratégiai ágazatnak tekinthető. A szektort Magyarországon egykor viszonylag sok szereplő alkotta, ezek legnagyobbika a Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom. A céget (az akkori Matávot) még a kilencvenes években privatizálták, részvényeit 1997-ben bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. (A tőzsdei bevezetést az akkor általam irányított CA-IB Értékpapír Rt. szervezte, ezért is kísérem figyelemmel a társaság sorsát azóta is.) Az első időkben az árfolyam 760 forint körül mozgott, majd három évig jóval a bevezetési árfolyam felett kereskedtek a papírral. Ám 2013-ra – részben egy globális pénzügyi krízis következtében – 320 forint alá süllyedt, ezt követően egészen 2023 szeptemberéig 350–500 forint között ingadozott. Vagyis 26 évvel a tőzsdei bevezetés után az árfolyam még mindig mélyen a kibocsátási érték alatt volt. Ezt mindennek lehet nevezni, csak tőzsdei sikertörténetnek nem.

A legutóbbi bő évtized gyenge teljesítményében jelentős szerepet játszottak a 2010-től bevezetett, a távközlési szektort érintő különadók (ágazati különadó, távközlési adó, közműadó, távközlési pótadó) is. Volt olyan év, amikor a különadók mértéke a cég éves nyereségének felét is meghaladta. Általánosabb megfogalmazásban: a részvények nyomott árfolyamában szerepet játszott az úgynevezett szabályozási kockázat. Vagyis az, hogy a befektetők nem tudhatták, mikor milyen indokkal fogja a kormányzat a cég bevételeit, nyereségét még jobban megcsapolni. A kiszámíthatatlanságnak az volt az ára, hogy a Telekom részvényeivel mélyen a régió más távközlési cégeinek részvényértéke alatt kereskedtek.

A 2020-as években azonban felbolydult a magyarországi telekommunikációs piac. A korábban informatikai szolgáltatásokra specializálódott és az Orbán-kormány kegyeltjeként ismert, Jászai Gellért által vezetett 4iG – jelentős állami segítséggel – egyre-másra kebelezte be szinte valamennyi, a piacon lévő jelentősebb távközlési céget: az Antenna Hungáriát, az Invitechet, a Digit, a Direct One-t (az egykori UPC Directet). Majd 2023 januárjában megvásárolta legnagyobb hazai versenytársát, a Vodafone magyarországi leányvállalatát is. Ettől kezdve a magyar távközlési piacot két nagy szereplő, a Telekom és a 4iG dominálja. A nagy étvággyal, de gyenge eredményességgel dolgozó 4iG-nak azonban minden bizonnyal szüksége lehetett a különadók eltörlésére vagy legalábbis csökkentésére. Jól jött volna ez a Telekomnak is.