Lejtmenetben a legnagyobb hazai cégek összesített árbevétele – HVG Top 500

Történelmi távlatok. Az alatt a 19 év alatt, amióta a HVG újra meg újra elkészíti 500 céges nagyvállalati rangsorát, mindössze két alkalommal fordult elő, hogy a félezer legnagyobb magyarországi vállalat árbevétele nem nőtt, hanem csökkent: 2009-ben, a világgazdasági válság, majd 2020-ban, a világjárvány kitörése után. Most már egy harmadik ilyen év is van, a tavalyi. Ha összeadjuk a Top 500-ban szereplő nagyvállalatok 2023-as árbevételét, az így kapott 105 ezermilliárd forintos summa bő ötezermilliárddal kevesebb, mint amit ugyanez a félezer cég egy évvel korábban hozott össze. Az 500 legnagyobb magyarországi vállalat együttes árbevétele ezek szerint 5 százalékkal kisebb lett, mint a megelőző évben.

Csakhogy itt máris felbukkan az az ördög, amelyik köztudomásúlag a részletekben lakozik. Az 500 között ugyanis 76 olyan társaság is szerepel, amelynek az őt konszolidáló anyavállalata is benne van a rangsorban.

Nem számviteli szakember olvasóink számára: a könyvviteli tolvajnyelvben a konszolidálás az adott vállalatcsoport adatainak összesítését, de nem szimpla összeadását jelenti. Bevételként például csak azt az összeget veszi figyelembe, ami a csoport egészét gazdagította, azt nem, amit „családon belül” az egyik cégleány fizetett a testvércégének vagy éppen az anyavállalatának. A toplista 60. helyén álló MÁV Magyar Államvasutak Zrt. például a teherfuvarozó magánvasutakon kívül saját személyszállító leányától, a MÁV-Start Zrt.-től (a 144. a listán) is sokmilliárdos összeget kasszíroz pályahasználati díj címén. Ez is, az is az anya-MÁV bevétele, amit azonban a saját leányától kap, az a konszolidált adatba nem számít bele, hiszen a MÁV-csoport egészének bevételét nem növeli.

De miért torzítja az összesítést, ha az anyavállalatok és leányaik adatait válogatás nélkül összeadjuk? Erre kiváló példa a második legnagyobb magyarországi vállalat, az egykori Magyar Villamos Művekből lett MVM Energetika Zrt. és földgázkereskedő leánya, az MVM CEEnergy Zrt. (7.) esete. Mivel a gáz ára a 2022-es vad száguldás után tavaly normalizálódott, az ezzel üzletelő MVM-leány árbevétele majdnem a kétharmadával, 5,6 ezermilliárdról 2 ezermilliárd forintra csökkent. (Más kérdés, hogy a fogyasztói árak hivatalosan piaci árnak csúfolt, rezsinövelt részében ez nem tükröződik.) Az 500-as táblázatban alapból kétszer is megjelenik ez a 3,6 ezermilliárdos mínusz. Nem csupán az MVM CEEnergy árbevételét, hanem az őt konszolidáló nagy MVM-ét is csökkenti; az 500 vállalat adatainak mechanikus összegzésével tehát ezt a 3,6 ezermilliárdos visszaesést – meg persze más leányvállalatok adatait is – kétszeresen vennénk figyelembe.

Akkor számolunk helyesen, ha az anyacégük adatait is befolyásoló leányvállalatok neve mellett álló számokat kihagyjuk az összegzésből. Az ilyen duplázódásokat kiszűrve azt látjuk, hogy a félezer legnagyobb magyarországi vállalat együttes árbevétele kevesebb mint 1 százalékkal esett vissza, azaz – kis jóindulattal – lényegében változatlan maradt.

Most már csak az a kérdés, hogy miért befolyásolják ilyen gorombán a leányvállalatok adatai a végeredményt.