Cenzúrázott a tulajdonos a Washington Postnál, máris elveszett az előfizetők tizede

„Trump elfogadhatatlan kockázatot jelent Amerikára és a világra. Ha a The Economistnak szavazata lenne, azt Harrisre adná”

– summázta véleményét múlt heti számában a londoni hetilap, de a címlapjára a republikánus elnökjelöltet tette, szarkasztikusan utalva a hozzá kapcsolódó hiú reményekre („Csak kihúzzuk vele valahogy négy évig”).

A The Economist 1,2 millió előfizetőjének a fele amerikai, és 1980 óta – a republikánus Ronald Reagannel kezdve – tette le a nem létező voksát. A tárgyilagosságára kényesen ügyelő hetilap a szerkesztőségi állásfoglalását kísérő elemzésében részletezte, miért tartja Trumpot a veszélyes, Kamala Harrist pedig a hibái ellenére a jó választásnak. Annak idején azt is hasonlóan megindokolta, miért nem állt ki 1984-ben és 1988-ban egyik elnökjelölt mellett sem.

Akkoriban ez ritkaság volt az Egyesült Államokban, ahol kevés kivétellel minden lap kötelességének érezte, hogy tudassa olvasóival, melyik elnökjelöltet látná szívesen (és miért) az ország élén, s ha már benne volt, megnevezte az általa kedvelt képviselőt és szenátort szövetségi és állami szinten, valamint a polgármestert és az államügyészt is.

1988-ban viszont a The Washington Post nem találta meggyőzőnek a demokrata Michael Dukakis személyét és kampányát, és ezért a választás előtti napokban szerkesztőségi véleményében közölte, senkit sem támogat. Ilyen azóta a múlt héten fordult elő újra, ám ezúttal nem a véleményoldal szerkesztői döntöttek, s az olvasók nem vezércikkből tudták meg. Will Lewis, a kiadó vezérigazgatója közölte az újságírókkal, hogy a lap felhagy az általa támogatott elnökjelölt megnevezésével, s

erről a tulajdonos Jeff Bezos döntött, miközben a Harris mellett kiálló cikk vázlata már készen volt.

Lewis azt mondta, ezzel visszatérnek a korábbi időkhöz, míg Bezos a három nappal későbbi magyarázó esszéjében azt írta: az elnökjelöltek támogatása semmivel sem járul hozzá a mérleg nyelvének átbillentéséhez, inkább a részrehajlás látszatát kelti, azt, hogy a lap nem független. A világ egyik leggazdagabb embere hozzátette: elvi alapokon nyugvó döntést hozott, de beismerte, arra korábban kellett volna sort keríteni, nem pedig az idei, kiélezett elnökválasztás előtt 11 nappal.