Irán és Izrael: mi lesz az olajárral, ha jön a totális háború?
Rövid távon a közel-keleti események rángatják a kőolaj árát, de hosszabb távon csökkenő keresletet jósolnak, miközben a kínálat bővül. Vajon meddig mehet fel a nyersolaj jegyzése, ha az izraeli–iráni szembenállás teljes háborúvá fajul, vagy akár „csak” megakad a szállítás a Perzsa-öbölben?
Október első hetében jó 10 százalékot emelkedett a Brent és a WTI típusú kőolaj ára, az előzőé még a 80 dollárt is meghaladta hordónként (159 liter). Az ugrást az okozta, hogy Izrael megindította a szárazföldi hadműveletet a libanoni Hezbollah ellen, Irán pedig újra rakétákkal támadt Izraelre. E hét elejére azonban mindkét jegyzés a 67–72 dolláros sávba esett vissza, de a nyugalom hamar elillanhat.
Két és fél évvel ezelőtt, amikor Oroszország rátámadt Ukrajnára, a kőolaj hordónkénti ára 120 dollár fölé ugrott. A Nyugat szankciókat vezetett be Oroszországgal, a világ második legnagyobb olajexportőrével szemben, és a piacokon a félelem lett úrrá a szállítások megakadása miatt. Moszkva azonban részben átirányította a kivitelét kelet felé, más szereplők pedig növelték a kitermelést, így a jegyzés viszonylag hamar visszasüllyedt a 70–80 dolláros sávba.
Az, hogy ezúttal mi fog történni, attól is függ, hogy Irán milyen választ ad a szombat hajnalban végrehajtott, korlátozottnak tekintett, ugyanakkor példátlan izraeli légicsapásra. Teherán korábban megfenyegette az öbölbeli arab olajmonarchiákat, ami jelentheti az olajiparukra mért katonai csapást, de a Perzsa-öböl kijáratának, a Hormuzi-szorosnak a lezárását is. Az iráni vezetés nem a levegőbe beszél.