A kormány egy budai elit kerületben mutatta meg az EU-nak, milyen egy nap a magyar közoktatásban

Az uniós elnökség alkalmából szeptember végén-október elején Budapesten tartották az iskolákért felelős főigazgatók találkozóját, melyen a tagállamok oktatásért felelős politikusai mellett Norvégia, Liechtenstein és Svájc delegáltjai, valamint az Európai Bizottság képviselői is részt vettek. Az esemény hivatalos leírása szerint része volt a programnak az is, hogy “a magyarországi köznevelési intézmények mindennapjait” bemutassák, ehhez azonban

olyan intézményeket sikerült választani, ahol garantáltan nem derült ki, milyen egy átlagos magyar iskola.  

Mint azt az elnökség honlapján írják, a rendezvény célja az volt, hogy megvitassák jó gyakorlataikat, három témakörre fókuszálva: a köznevelési rendszerek ellenállóképességének megerősítése a digitalizációnak köszönhetően, a fenntarthatóság, klímatudatosság fejlesztésével járó köznevelési feladatok, valamint a köznevelés nevelő funkciójának erősítése. 

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese arról beszélt, “Magyarország magas színvonalú gyakorlatokkal rendelkezik a köznevelési prioritásként meghatározott témakörökben”, míg az oktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán szerint az ország “célja egy még inkább esélyteremtő, befogadó, versenyképes, magas színvonalú oktatási rendszer létrehozása, amelyben a következő generáció valódi értékeket és olyan tudást szerezhet, amely segíti őt az életben”. 

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Iskolákért Felelős Főigazgatók Találkozóján

Flickr / magyar elnökség

Utóbbi szavai tökéletesen illeszkednek az EU modern oktatásfelfogásába, ezzel együtt pont olyan szempontok, amelyek hiánya miatt évek óta tiltakoznak a szakszervezetek és a diákok is. Az nyilván nem meglepő, hogy egy ilyen egyeztetés során a fogadó ország próbálja jó színben feltüntetni saját oktatási rendszerét, azonban

a Belügyminisztérium által szervezett program láthatóan nem is törekedett arra, hogy reális képet adjon a hazai helyzetről.  

A kiválasztott intézmények látogatása során ugyanis nem tették ki a lábukat nemhogy a fővárosból, de még annak is az egyik legelitebb részeként számon tartott II. kerületből sem. Az ügyben megkerestük a Belügyminisztériumot, mert szerettük volna megtudni, milyen szempontokat vettek figyelembe az intézmények kiválasztásakor és céljuk volt-e, hogy ezek reprezentálják az országos oktatási helyzetet és ha igen, megvalósult-e ez a szempont. 

Válaszukban azt írták, a programot előzetesen folyamatosan egyeztették az Európai Bizottsággal. Figyelembe kellett venniük, hogy a fórumon résztvevői gyakorlatilag két napot töltöttek Budapesten, így a rendelkezésre álló szűkös időszakban kellett ellátogatni az intézményekbe, ide értve az utazás időtartamát is. Hozzátették,  

az intézmények összességükben reprezentálták az óvodai nevelést, az általános iskolai, valamint a gimnáziumi oktatást”. 

Persze a második kerületben is lehet “átlagos” intézményt találni, a programban szereplők között talán a Csík Ferenc Gimnázium állt ehhez a legközelebb.