Elfelejtettük, amit a nagyszüleink ettek, és ezt az egészségünk bánja – egy táplálkozási szakember tanácsai

HVG: Kezdjük az alapoknál: a szakmája szerint a funkcionális táplálkozási referens. Mit értsünk funkcionális táplálkozás alatt?

Győző-Molnár Anna: A funkcionális táplálkozás fő célja, hogy az ételeket, a tápanyagokat az egészségünk szolgálatába állítsa, hogy amit megeszünk, az tényleg táplálja a szervezetünket. De emellett holisztikusan is tekint az emberre, és bekapcsolja ebbe a rendszerbe az életmódot, a mozgást is. Fontos, hogy a funkcionális táplálkozás nemcsak a fogyási célok elérésére vonatkozik, nem a fogyás oltárán áldozzuk fel a táplálkozásunkat, hanem az egész egészségünket és jólétünket akarjuk valamilyen formában befolyásolni az életmódunkkal és táplálkozásunkkal.  

HVG: Nagyon sok segítő szakmában dolgozót a saját személyes története indít el a pályán. Az ön esetében ez a sportolói előélet és a hozzá kapcsolódó hagyományos testépítő étkezés volt, aminek mégis megvolt az árnyoldala, testkép- és evészavar, rosszul működő emésztőrendszer, elmaradó női ciklus. „Egészségesen élni” ezek szerint bonyolultabb, mint a sztereotípiák. 

Gy-M. A.:

A fitnesztársadalom felaggatta a maga címkéjét az egészséges táplálkozásra, amely ebben a világban sokszor nagyon egysíkú, és a „csirke, rizs, brokkoli” háromszögre építkezik.

A versenydiétám idején nekem is ez jelentette az alapot, és meg sem fordult a fejemben, hogy ezen túl is lehet színesen, változatosan táplálkozni, és ennek nem kell bonyolultnak lennie. 

HVG: Honnan tudjuk, hogy valamit nem csinálunk jól a táplálkozásunkban? Azonnal üzen a testünk vagy évekig kell valamit rosszul csinálni, hogy meglegyen a negatív következménye? Miből ismerhetjük fel, lehetőleg még időben, hogy változtatni kell? 

Gy-M. A.: Az összeadódás utáni negatív jelzés a legegyértelműbb állapot, de ezt megelőzően is mindig vannak jelek, csak hajlamosak vagyunk ezeket nem észrevenni, megszokjuk a kicsit rosszat, pedig apró jelek is lehetnek fontosak. Például a folyamatos fáradtság is már egyfajta segélykiáltás a szervezet részéről, vagy az, hogy állandóan puffadunk, visszatérő gyomorégési panaszaink vannak, mindig van valami rossz a közérzetünkben az emésztésünkkel kapcsolatban. A többség ezekre úgy tekint, mintha normális lenne, és megszokja, nem gondol arra, hogy ezek a folyamatos jelek nagyobb problémává is nőhetnek idővel, ha nem fordítunk rájuk figyelmet és energiát. Pedig ezekre is figyelni kellene, nemcsak a testsúlyunkra.