Megmászhatja-e egy robot a tudás fáját? – Várnai Gyula kiállítása az acb Plus galériában

A kiállítótérbe lépve azonnal egyértelművé válik, hogy az alkotó ezúttal a könyvek–tudás–robotika–jövő elméleti vonalon mozog, és az is, hogy a terem hátsó falán látható magas, fából készült könyvespolc nem csak a kiállítás főműve, hanem a jelek szerint a tárlat témájának egyik szervező eleme is. 

A kis híján a mennyezetig érő polcot ez év tavaszán egy ideig szabadtéren is felállították, és aki abban az időben a 9. kerületi Ferenc téren járt, bizonyára találkozott vele. „Májusban volt ott, eredetileg a kerület public art pályázati felhívására készült” – mondta el Fenyvesi Áron kurátor. „Akkor körülbelül egy méterrel magasabb volt, mint most, és hátulról egy fém állvány tartotta. Fontos volt a stabilitás, mert mint egy mászófalra, fel lehetett rá kapaszkodni – és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is.”

Ezúttal nincs mód felkapaszkodásra; a fából készült könyvekkel telerakott többszintes polcrendszer előtt  jelzésként mégis ott lóg egy falmászó-heveder és odakészítettek egy zuhanást tompító matracot is. A bútor-szobor a mérete okán is impresszív látvány, de azért felvetődik a kérdés, vajon minden esetben csereszabatosak-e a köztérre készült (és ott jól működő) művek a white cube-ra adaptált változatukkal, nem csúsznak-e át illusztrációs szerepbe a jól kitalált tárgyak, ha változik a kontextus.

Kiállítás enteriőr

acb Galéria 

„A köztéren valóban nagyon élt, olyan volt, mintha egy gyermeki fantáziával létrehozott mű lenne, ami használati tárgyként is értelmezhető” – teszi hozzá Fenyvesi. „De mi is be szerettük volna mutatni, és ezzel Gyula is egyetértett. Az ő művészetében egyébként is alapmotívum a könyv, egy rétegzett, sokszor visszatérő elem, aminek személyes oka is van: Gyula nem végzett művészeti egyetemet vagy főiskolát, hanem Dunaújvárosban, képzőkörökben tanult rajzolni és festeni, és mellette nyomdász volt egészen a rendszerváltásig, vagy talán még utána is kicsit. Amikor az akkori nyomdatechnikát egyre inkább leváltotta a digitális technika, Gyula távolabb kerül attól a világtól, de sok műve a mai napig kötődik a könyvekhez, a nyomdához vagy betűszedéshez. Amikor elkezdtük ezt a kiállítást tervezni, ehhez a témához jöttek Gyula egyre komolyodó, és egyre komplexebbé váló kísérletei a 3D-toll médiummal.”