„Az élet egy természetes montázs” – Hámos Gusztáv és Katja Pratschke kísérletező alkotásai a Mai Manó Házban
A fotó egy elmúlt pillanat médiuma, míg a film a jelenben zajlik, és folyamatosan a jövőbe mutat – fogalmaz Hámos Gusztáv videóművész, aki alkotótársával, Katja Pratschkéval a fenti kettőt ötvöző, fotószekvenciákon alapuló fotófilmben talált rá a legizgalmasabb kifejezési módra. Munkáik a Mai Manó Házban láthatók.
A Hámos Gusztáv–Katja Pratschke-alkotópáros Semmitől az egyig című retrospektív kiállításának a címe Karinthy Frigyes ironikus és filozofikus Mennyei riport című kisregényének egyik szövegrészétől inspirálódott: „Ki vagyok hát?(…) A legkisebb mozgás, megindulás, elenyésző első részletecske az úton, ami a Semmitől az Egyig vezet.” A címválasztás is jelzi, hogy nem csak vizuálisan, de szellemileg is izgalmas és sokrétű anyagra számíthat az, aki elindul Hámos nyomán a kiállításban.
Hámos Gusztáv analóg fényképei és fotószekvenciái már a hetvenes években összeállított fotótablókon, de akár önmagukban is többet jelentettek az éppen dokumentált – esetenként meztelen – testnél vagy városi helyszínnél. Képei és az azokra alapuló fotófilmjei ezt a tulajdonságukat a mai napig megőrizték. Pedig minden változik: az alkotó, a technika, a médium, helyszín, az idők… Bár a Mai Manó Házban október 6-ig látható retrospektív kiállítását nézve, az idő néha mintha visszakunkorodó hurkokat hozna létre.
„Ünnepnapokon a népet kirendelik, hogy éljenezze a zsarnokot, aki egy bukott uzurpátor szobrának talapzatán áll és mosolyogva visszainteget. A küldöttségek kötelességtudóan jönnek az egész országból, hogy a tribün előtt egy emberként kiáltsák: »Éljen a diktátor! Éljen a diktatúra!«” (Részlet Hámos–Pratschke a Sample Cities műegyüttes, Iossifowna nevű fiktívvárosáról szóló fotófilmjének szövegéből.)
Hámos munkái nem ismeretlenek a magyar, elsősorban experimentális fotográfia és film connoisseur-jei számára: a nemzetközi színtéren mozgó, Berlinben élő alkotó művei az elmúlt években itthon is több csoportos és önálló kiállításon, vetítéssorozaton voltak láthatóak. Hámossal és állandó alkotótársával, Katja Pratschkével nemcsak az álló és mozgó képet ötvöző fotófilmek elismert készítőiként, hanem erről a sajátos műfajról szóló vetítéssorozatok és szakmai előadások kurátoraiként is találkozni lehetett.