Összevissza időzítés, magas beiskolázási költségek és tanárhiány – a tanévkezdés még Belgiumban sem fenékig tejfel

Az iskolakezdés nyűgjeiről alighanem minden szülő köteteket tudna írni. Egy-egy belga szülő feltehetőleg háromszor annyi kötetet, mint bárki más, hiszen egy olyan országban, ahol három hivatalos nyelv létezik és nincs központi oktatási rendszer, a fejfájás is háromszor akkora. Lássuk ezt most egy olyan kívülálló szemével, akinek nincs már iskoláskorú gyereke.

Már a tanév nyitánya sem egyszerű dolog az amúgy kiemelkedően jó oktatási rendszeréről ismert Belgiumban, mert mindenhol máskor csöngetnek be. A francia ajkú Vallóniában és Brüsszel francia iskoláiban a tanév az augusztus 26-i héten kezdődött, míg Flandria holland tannyelvű iskoláiban egy héttel később. Így aztán Vallóniában, Brüsszelben és Flandriában teljesen eltérő a 2024-2025-ös tanév naptára. Máskor van a vizsgaidőszak, máskor vannak a szünetek és minden egyéb, a tanévvel kapcsolatos esemény.

Köszönhető ez annak, hogy Belgiumban nincs központi, szövetségi oktatásügyi főhatóság, és nincs központilag előírt tanterv. A közoktatás decentralizált, mivel minden úgynevezett „nyelvi közösség” – a francia, a flamand és a nagyon kis létszámú német – maga intézi az oktatással kapcsolatos ügyeit. Az elképzelés az, hogy ezek majd intenzíven kooperálnak egymással, ám a mindennapi valóságban az ilyesmi ritka, mint a fehér holló.

Ezért van tehát az, hogy Vallónia és Brüsszel francia nyelvű iskoláiban a nyári szünet rövidebb, egy héttel korábban kezdődik és egy héttel később ér véget a tanév. A két nyári hét elvesztésért cserébe egy-egy hetet hozzácsapnak az őszi és a tavaszi iskolai szünethez. Ráadásul a húsvéti szünet sem húsvétkor van, hogy arányosabb legyen az iskolaév három harmadának elosztása.