Barcelona lesz Budapestből? A tiltás lehet a megoldás vagy az ösztönzés? Mindent a nagy Airbnb-háborúról

12 perc

2024.09.23. 04:30

2024.09.23. 07:10

Miért nem kell úgy fellépni az  Airbnb ellen, mint a korábban az Uber ellen? Milyen szabályozással lennének elégedettek a lakhatási válság miatt aggódó politikusok, a szállodások és az apartmankiadók? Van-e közös metszet, vagy az állam átvágja a gordiuszi csomót?

Boldogan tallózunk a jobbnál jobb lakások között, mérlegelve, hogy a jól felszerelt konyha, vagy a tágas hálószoba, esetleg a nagy terasz, a tenger közelsége, vagy az ingyenes parkolás a fontosabb-e, és élvezzük, hogy viszonylag olcsón kényelmes szállást tudunk foglalni a világ szinte bármelyik részén, ahol ráadásul össze tudunk ütni egy vacsorát, nem kell igénybe venni a hotelek méregdrága szolgáltatásait. Azt viszont már nem nagyon szeretjük, hogy a szomszédunkban minden harmadik este másik társaság költözik – mert a statisztikák szerint ilyen gyakran cserélődnek a vendégek az Airbnb-kben –, hajnalban indulnak gurulós bőröndjeikkel, késő este érkeznek meg, esetleg emelkedett hangulatban. Az pedig különösen frusztráló, ha már kisebbségbe szorulnak a lakók egy-egy házban, ami egyre inkább így szállodaként funkcionál.

Budapest turisztikai központjában, a Terézvárosban lakóknak különösen sok tapasztalatuk lehet e téren, mert majdnem minden tizedik lakásban Airbnb üzemel, és itt van a fővárosi lakáshotelek közel 20 százaléka, miközben a kerületben a második legmagasabbak albérleti díjak.

Ezt elégelhette meg az a 3265 polgár, aki a terézvárosi voksoláson arra szavazott, hogy az önkormányzat 2026-tól teljes egészében tiltsa be a rövid távú lakáskiadást. „Az igen szavazatok többsége azt jelzi, hogy a terézvárosiaknak többet ér otthonuk békéje, mint a kieső bevétel, fontos számukra, hogy a kerület visszaszerezze lakó jellegét” – kommentálta a kerület vezetése az eredményt. Soproni Tamás polgármester pedig közölte, az ügydöntőnek nevezett „népszavazás” eredményének megfelelő rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.

Pedig nemhogy nem ügydöntő nem volt a referendum, hanem hivatalos népszavazás sem, inkább Budapesti Lakógyűléshez, vagy a kormány Nemzeti Konzultációjához hasonló reprezentatívnak sem mondható közvélemény-kutatás. Ezen annak ellenére, hogy két hétig lehetett szavazni, ráadásul nem csak személyesen, hanem  online is, csak a választók húsz százaléka élt a véleménynyilvánítás lehetőségével, és a szavazókorú lakosságnak csupán 11 százaléka támogatta a betiltást, ami csekély politikai legitimációt ad – jegyezte meg elemzésében a Republikon Intézet. Ha szabályos népszavazás lett volna, akkor épp úgy, mint a vendéglátóhelyek kötelező záróráról szóló 2018-as erzsébetvárosi referendum, (ahol a lakosság körülbelül szintén ekkora százaléka korlátozta volna szigorúan a kocsmák nyitva tartását) eredménytelen lett volna.

A polgármester a tiltás mellett lobbizott, de város igyekezett tisztességesen tájékoztatni a lakosságot a pró és kontra érvekről, kerekasztal beszélgetést rendeztek, és füzetet is kiadtak erről. Schumicky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke szerint viszont ezer sebből vérzett a szavazás lebonyolítása, „nem tudjuk, ki számolta meg a szavazatokat, nem voltak szavazói névjegyzékek, elég volt egy lakcímkártya a szavazáshoz, fellebbezni sem lehet, sőt a honlapon, ahol szavazni lehetett, az igen szerepelt az első oldalon, a nemmel való szavazáshoz tovább kellett léptetni”. Ezért meg fogják támadni,  a szavazás eredményét, és az alapján születő rendeletet is, hiszen az szerintük szembemegy a tulajdon szabadságának alkotmányos elvével. 

A többi érintett kerület hangsúlyozta: nem terveztek tiltást. A IX. kerületi polgármester, Baranyi Krisztina lapunknak úgy nyilatkozott, a teljes tiltás az ő liberális értékrendjével sem férne össze.

A bérelt lakásban élő Soproni Tamás évek óta harcol a rövid távú lakáskiadás ellen. Igyekezett egyeztetni az Airbnb-vel is a feketén kiadott szállások kiszűrésben, amit 25-30 százalékosra tesznek szakértők, de elmondása szerint a nemzetközi cég nem volt partner ebben, ezért maguk figyelik a hirdetéseket, és akik nem szerepelnek a nyilvántartásban, azokat próbavásárlással buktatják le.

Ebben az évben 48 illegális szálláshelyet csíptek meg, de ez csak a jéghegy csúcsa. Majd más, kisebb korlátozásokat igyekezett életbe léptetni, például, hogy legyen kiírva a házigazdák telefonszáma a lakások bejáratánál. Ezekre azonban a jogszabály nem ad lehetőséget.