Orbán Putyin-barátságától sújtva indul a romániai elnökválasztáson az RMDSZ elnöke

Hónapokon át ismételgette több nyilatkozatban is a romániai magyar érdekvédelem vezetője, hogy nem indul az idén esedékes elnökválasztáson, az utolsó pillanatban mégis meggondolta magát Kelemen Hunor. Ahogy a rendszerváltás utáni évtizedekben megszokottá vált, idén is lesz – esélytelen – magyar jelöltje a romániai elnökválasztásnak. Gyakorlati és szimbolikus tétje is van ennek a voksolásnak: most jár le a hivatali ideje az első, nem román nemzetiségű államelnökjelöltnek, Klaus Iohannisnak.

A szász származású elnök megválasztása, majd újraválasztása vízválasztó volt a román belpolitikai és külpolitikai életben egyaránt. Ő volt az élő bizonyítéka annak, hogy a kisebbségi jogok biztosítása miatt rendre elmarasztalt országnak mégis lehet kisebbségi elnöke. Ezt az országimázst végig erősítette Klaus Iohannis, sőt: ez alatt az időszak alatt nemcsak szász elnöke, de török miniszterelnök-jelöltje is volt Romániában. A szociáldemokrata párti Sevil Shhaideh végül nem alakíthatott kabinetet, de általánossá vált a benyomás, hogy Romániában a kisebbségek reprezentációja terén is jó irányba haladnak a dolgok.

Magyar jelölt azonban eddig még nem indult esélyesként ilyen magas pozícióért (bár miniszterelnök-helyettest többször is adott az RMDSZ), és idén sem fogja magyar jelölt váltani a szász elnököt Románia élén. Ennek egyik oka az, hogy a szász elnök mögött nem szász párt, hanem a Román Nemzeti Liberális párt áll (a PNL), amely kormányképes ereje Romániának.