A kellemeset a hasznossal kötik össze, akik pihenéssel fejelik meg az üzleti útjukat. Ez a bleisure

Amerikából indult, de mostanra Európát és Ázsia gazdasági hatalmait is „megfertőzte” a bleisure-járvány. A felmérések szerint az üzleti utasok 83 százaléka ad hozzá valamennyi időt a kötelező programokhoz: vannak, akik csak egy fél napot, de jócskán akadnak, akik egy–három plusznapot is megengednek maguknak. A kifejezést 2009-ben egy amerikai író és futurológus, Jacob Strand találta ki, s azóta minden évben átlagosan 7–10 százalékkal növekszik az üzletág. A Covid miatt a bleisure is tetszhalotti állapotba került, ám a pandémia után viszonylag gyors volt a felpattanás, és most a korábbinál is látványosabb növekedés várható: tavaly a pihenőnapokkal összekötött üzleti utak globális piacának forgalma 594 milliárd dollár volt, s ez 2033-ra 3500 milliárdra ugorhat.

A szektor szereplői által közölt adatok is azt mutatják, hogy divattá vált a bleisure. A Marriott hotellánc szerint 2019–2023 között átlagosan 20 százalékkal lettek hosszabbak az üzleti utak; a vendégek 70 százaléka két-három nappal toldja meg a kötelező tartózkodást, míg 12 százalék egy napot, 17 százalék pedig négy vagy annál több napot marad pluszban. (Az átlagos üzleti utak hossza tavaly 3,8 nap volt.)

Reviczky Zsolt

Az utasok 82 százaléka nem költözik másik szállodába, s ez mindkét félnek jó: nő a hotelek bevétele, míg a vendégeket jellemzően árkedvezménnyel vagy ingyenes szolgáltatásokkal jutalmazzák. Egy másik, utazásszervezők megkérdezésén alapuló statisztika pedig arról tanúskodik, hogy az alkalmazottakat egyre jobban érdeklik a bleisure-lehetőségek.