Sem a piaci helyzet, sem az állam nem segít a bajba került építőiparon, de azért van valami, ami bizakodásra ad okot

Szinte hihetetlen, hogy még most is lámpással kell keresni jó villanyszerelőt, burkolót, kőművest vagy ácsot, miközben az építőipar változatlanul gyengélkedik. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke idén tavasszal még abban reménykedett, hogy – ha előbb nem is, de – 2024 utolsó negyedében fellendül az ágazat. „Nem javul a helyzet” – így nyilatkozott most a HVG-nek, s borús megállapítását alátámasztják a friss, 2024 első fél évét láttató adatok.

„Idén volumenben újabb 5 százalékkal csökkenhet az építőipar kibocsátása” – jelzi, mi várható, miután ez már tavaly is így történt. Ennél rosszabb csak 2020-ban volt a helyzet, amikor a járvány miatti bezárkózás tíz százalékkal vetette vissza az építőipar teljesítményét. A KSH idén júniusi statisztikája szerint – volumenben – 6,4 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye májushoz képest (miközben folyó áron gyakorlatilag stagnált), 2023 júniusához viszonyítva pedig 1,4 százalékkal.

Az évkezdet még ígéretes volt: januárban az előző havihoz képest több mint nyolc, az egy évvel korábbihoz mérten pedig csaknem 13 százalékkal gyarapodott volumenben az építőipar produktuma. Még jobban szemlélteti a romló kilátásokat az EBI építésaktivitási jelentés, amelyben a szakértők negyedévről negyedévre mérik fel, mennyi új beruházás indult. Az idei második negyedévben nem sokkal több, mint 400 milliárd forintnyi új kivitelezésbe fogtak bele, ami még folyó áron (vagyis az inflációt nem kiszűrve) is a legpasszívabb időszakot jelzi 2016 óta.