Zord zud pusztít a Moszkva és Peking között lavírozó Mongóliában

Bilincs helyett virágot kapott Vlagyimir Putyin, amikor a múlt héten Ulánbátorban kiszállt a limuzinjából. Mongol kollégája, Uhnágín Hürelszüh teljes pompával – vörös szőnyeggel és díszbe öltözött lovas gárdistákkal – fogadta az orosz elnököt, semmibe véve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát. Pedig Mongólia tagja a hágai székhelyű törvényszéknek, így

őrizetbe kellett volna vennie Putyint, aki a tavaly kiadott nemzetközi elfogatóparancs óta első ízben látogatott ICC-tagországba.

Persze nyilvánvaló volt, hogy nem fogják letartóztatni, ami nem is elsősorban az ICC viszonylagos súlytalanságát és kényszerítő erejének hiányát mutatja, hanem azt, mennyire felértékelődött az autokrata Oroszország és Kína közé szorult demokratikus Mongólia szerepe.

Putyin látogatásának több konkrét és jelképes célja is volt. A vizitje során két energetikai megállapodást kötöttek a felek, de a nagy kérdés az, sikerült-e előbbre jutni a Moszkva számára oly fontos Szibéria Ereje 2 gázvezeték megépítésében. A tervek szerint a második csőkígyó évi 50 milliárd köbméter földgázt szállítana Mongólián át Kínának. A megvalósítás persze attól is függ, hogy Moszkva és Peking meg tud-e állapodni az árazásban, Oroszország számára mindenesetre fontos, hogy az Európának a szankciók miatt már el nem adható vezetékes gáznak új piacot találjon.