Ha hiszünk a 20 évvel ezelőtti Rogánnak, akkor aggódhatunk, hogy digitális állampolgárként minden adatunk hozzá kerül

Ha eddig gyanakvásra adott okot, hogy Rogán Antal egy személyben felügyeli a titkosszolgálatokat, az állami propagandát és a választási informatikát, akkor az aggodalom most a tetőfokára hághat. Szeptember 1-jétől ugyanis az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda a bűnügyi nyilvántartáson kívül szinte minden olyan adatnak a kezelését átvette a Belügyminisztériumtól, amelyet az állam gyűjt a polgárairól. A teljesség igénye nélkül: Rogánékhoz került

• a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
• a magyarigazolvány,
• a harmadik országból beutazók ügyei,
• a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási kötvények és a közlekedési előéletről nyilvántartott pontok,
• az arcképelemzési nyilvántartás
• és persze maga a digitális állampolgárság (DÁP) adatbázisa.

Szeptember 1-jétől lehet használni a DÁP mobilalkalmazását is, amely egyelőre csak néhány, de az ígéretek szerint idővel egyre több olyan ügy elintézését teszi lehetővé, amelyeket az emberek eddig elsősorban a kormányablakokban, illetve részben az Ügyfélkapun keresztül tudtak megoldani. Az induláskor az applikációban elérhetők és megoszthatók a személyes adatok (tehát például a tajszámot vagy a gépjárműadatokat ki lehet olvasni a mobilból, nem kell hordozni az iratokat), az alkalmazás feleslegessé tesz bármely okmányt a rendőri igazoltatásokkor, és az appon keresztül egyetlen gombnyomással megszerezhető az erkölcsi igazolvány – egyelőre ennyi a soványka kínálat.

Alapesetben persze mindegy, hogy hol tartanak nyilván egy adatot, hiszen az informatika mindenképpen megteremtheti az összeköttetést. Csakhogy Magyarországon egy olyan azonosítót határoztak meg a DÁP alapjául, amely önmagában alkalmas arra, hogy arról az emberről, akihez az állam hozzárendelte az adott azonosítót, egy teljes személyiségprofilt állítsanak össze. Hogy ennek mi a kockázata? Miután a jogszabályok nem tisztázták, hogy az államigazgatás egyes területeiről ki és mennyit lát az adatbázisokból, és később is elég csak alacsonyabb szintű rendeletekben, nem pedig törvényben szabályozni, hogy mi tartozik a DÁP körébe, egyelőre nem kizárt, hogy egy egészségügyi ellátásról szóló döntést függővé tegyenek például az adózási szokásoktól vagy egy állami támogatást a közlekedési szabályok követésétől. A bizalom pedig könnyen elillanhat, ha megtörténhet, hogy egy kormányhoz közel álló újság érzékeny egészségügyi adatokat hoz nyilvánosságra egy ellenzéki politikusról, ahogy a Magyar Nemzet tette a Tisza Párt elnökéről, Magyar Péterről.

Nem beszélve arról, hogy húsz évvel ezelőtt Rogán Antal még keményen ellenállt a hasonló próbálkozásoknak – igaz, akkor ellenzékben volt.