Túlárazta az állam a földeket, de Orbán Viktor apja, egy volt londoni nagykövet és pár külföldi így is bevásárolt
Lanyha volt az érdeklődés a júliusi árverésen megvételre kínált állami termőföldekért, mert az elmúlt két évben csökkent az agrárvállalkozások jövedelmezősége és így a birtokok értéke is. Az állam ugyanakkor aranyáron akarta mérni a földet.
Felcsúton az idén a kutyának sem kellett egy 107 hektáros földbirtok, holott 2016-ban még 253 hektárt vásárolt a faluban a kormányfő barátjának, Flier Jánosnak a családja. Akkor még a másik barát, Mészáros Lőrinc is kapkodott a földekért, csak éppen nem Felcsúton, hanem például Alcsútdobozon és Etyeken, így a tulajdonviszonyok átrendezése – a kormány szempontjából – sikeresen meg is történt: a Földet a gazdáknak program keretében annak idején egyedül Fejér megyében 2000 hektárral gyarapodott a Mészáros és a Flier família földterülete.
A piaci kereslet változása azonban nemcsak Felcsúton, hanem az egész országban éreztette a hatását a július elején tartott földárveréseken, amelyeken az állam országszerte 20 ezer hektárt akart eladni, elvileg a helyi gazdálkodóknak.
A költségvetési törvény a bevétellel is számolt, 104 milliárd forintot várt a 2024-es földárverésekből. A szerződéskötések ugyan még nem zárultak le, így végső összesítés sincs, de a meghirdetett földeknek jó, ha a harmada gazdára talált. Az egyik legfőbb gond az volt – mondja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese, Máhr András –, hogy magasak voltak a kikiáltási árak, átlagosan nagyjából 30 százalékkal voltak túlárazva a földek. Az ok vélhetően a költségvetés bevételi kényszere. Ezen az áron pedig már alig volt kereslet.