Gyurkó Szilvia: Iványi Gáborék iskoláinak bezárásakor alapvető gyermeki jogok sérültek

7 perc

2024.09.09. 15:30

Utcára kényszerülő kárpátaljai családok, felmondási hullám a gyermekotthonokban, Iványiék iskoláinak bezárása – a közös pont, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben a gyermekek vannak. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel beszélgettünk.

HVG: A minap utcára tett kárpátaljai menekültek attól félnek, hogy a gyermekeiket elvehetik tőlük. Hány gyermek él jelenleg Magyarországon lakcímkártya nélkül, hányan kerültek állami gondozásba azért, mert a szülők nem tudnak fedelet biztosítani nekik?

Gyurkó Szilvia
Túry Gergely

Gyurkó Szilvia: Rendszeres nyilvános adatszolgáltatás hiányában nincs naprakész adatunk erről. Legutóbb öt éve tudtunk az éves gyermekjogi jelentésbe statisztikai adatot betenni ebben a témában. Annak alapján nagyságrendileg négyezer olyan gyerek lehet Magyarországon, akinek nincs érvényes lakcímkártyája, és rajtuk kívül még több ezer olyan, akinek csupán a település neve szerepel a lakcímkártyáján. Az pedig minden évben gyerekek tízezreivel fordul elő, hogy a lakhatásuk átmeneti jelleggel bizonytalanná válik, és szívességi lakáshasználattal, családba fogadással, ilyen-olyan átmeneti megoldásokkal biztosítják a szülők, hogy fedél legyen a fejük felett. Ezekkel a helyzetekkel kapcsolatban a családok ellenálló képessége nagyon különböző lehet – attól is függően, hogy milyen kapcsolatrendszerrel, megtartó hálóval rendelkeznek.

Kicsire nem adnak
Kocs, Tata – települések, ahol az elmúlt napokban százával kerültek utcára ukrán menekültek, mert a kormány úgy határozott, nem ad támogatást a szállásadóknak az olyan menekültek után, akik nem közvetlenül a háborús övezetből érkeztek. A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény külön nem tér ki a menedékes státusú gyermekekre, viszont – a konkrét jogi státusuktól függetlenül – általánosságban rendelkezik a hajléktalan kiskorúakról. E szerint a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is ugyanaz a protokoll érvényes. Ahogy azt az ENSZ – Magyarország által is ratifikált – gyermekjogi egyezménye is tartalmazza: „minden gyermek elsősorban gyermek”, és csak azután minden más, például menekült vagy hajléktalan. Ha a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtás a gyermeket azonnal végrehajtható határozattal ideiglenesen elhelyezi – ez esetben a szülő gondozási, nevelési joga és kötelezettsége szünetel, azokat az állam veszi át. Csakhogy az erőforráshiány és az állami felelősséghárítás miatt egyre több gyermek számára ez komoly érdek- és jogsérelemmel jár. Különösen igaz ez az Ukrajnából menekült gyermekekre. Az, hogy a kormány – attól függően, hogy mely térségből érkeztek – válogat az ide érkezett menekültek között, nemcsak az ENSZ gyermekjogi és menekültügyi egyezményeivel megy szembe, de az EU átmeneti védelemről szóló irányelveivel is.

“Ezek az emberek azért kerültek az utcára, mert cigányok” – riport Kocsról

Mindenről a fejünk fölött döntöttek, arról is, hogy ideköltöztetik őket, és arról is, ami a mostani állapotokhoz vezetett – mondta Kocs polgármestere a hvg.hu kamerájának. A Komárom-Esztergom megyei településen kétszáz Ukrajnából érkezett menekült került utcára két napja.

HVG: A kiskorúak számára köteles az állam lakhelyet biztosítani?

Gy. Sz. : Az állam arra vállal kötelezettséget, hogy ha a gyerek egészséges fejlődése a saját családjában veszélyeztetve van, és ennek rendezésére nem lehet megnyugtató megoldást találni, akkor a gyerek családból való kiemelésével és nevelésbe vételével próbálja megoldani a helyzetet. Első körben a gyerek tágabb családjában kell megoldást keresni, illetve átmeneti problémák esetén a helyettes szülőség is felmerülhet. Ha ezek nem járható utak, a gyerek intézményi vagy nevelőszülői elhelyezésbe kerül. Tehát valamilyen módon lesz fedél a feje fölött, csakhogy a lakhatás önmagában sokszor nem oldja meg a gyerek és családja komplex problémáit.

A gyermekvédelmi eljárás és a gyerek elhelyezése önmagában is traumatizáló.

A férőhely- és szakemberhiány miatt sok esetben nem tudják a gyereket a vér szerinti szüleihez közel elhelyezni, így gyakran a kapcsolattartás, a testvérek együttes elhelyezése sem valósulhat meg.

Túry Gergely

HVG: A gyermeket akkor is elszakíthatják a szülőktől, ha nincs lakcímkártya, van viszont óvoda, iskola, ahova járatni tudják a csemetéjüket?