Nemzetközi lapszemle: Ördögi kör alakult ki Európában a szélsőjobb előretörése miatt

Yahoo/Reuters

Orbán Viktor azt mondta az észak-olasz Cernobbióban zajló gazdasági konferencia margóján, hogy Giorgia Meloni az ő keresztény testvére, akivel közösek a kulturális gyökereik. Vagyis nem egyszerűen csak kollégák, hanem igen szoros viszony fűzi őket össze.

Újságírók előtt megismételte, amit előadásában is kifejtett, hogy a kulturális identitás egyre nagyobb szerepet játszik a földrészen. Ők ketten azonosan vélekednek egy sor kérdésről, így arról is, hogy keményebb politika szükséges a bevándorlás visszaszorítására, valamint a hagyományos családi értékek megvédésére az „LMBT-lobbival” szemben.

A politikus a nemzeti kulturális identitás védelmezőjének, illetve a keresztény értékek őrzőjének tekinti magát a muzulmán migrációval, illetve a nyugati liberalizmussal szemben. Az olasz kormányfő ugyanakkor szilárdan kiáll Ukrajna mellett, ezzel szemben az EU-n belül nincs más olyan vezető, aki Orbánnál jobban bírálná a Kijevnek nyújtott támogatást.

Bloomberg

Az Európai Központi Bank elnöke csupán az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup ülésén vesz részt a jövő héten Budapesten, az uniós gazdasági miniszterek egyeztetésén már nem. Előzőleg jó néhány tagállam szakminisztere, illetve jegybankelnöke úgy határozott, hogy elkerüli a magyar fővárost, mert így kíván tiltakozni az ellen, hogy Orbán Viktor júliusban, a soros magyar elnökség legelején, senkivel sem egyeztetve Moszkvában találkozott Putyinnal.

Az Európai Bizottság válaszul jelezte, hogy egyetlen biztost sem küld a magyar elnökségi rendezvényekre. Hogy most Lagarde igazodik Brüsszelhez, az már csak azért sem meglepő, mivel az EKB feje támogatásáról biztosította Ukrajnát és elítélte Putyin invázióját.

Mint ismeretes, az MNB a héten lemondott egy a magyar elnökség által Budapestre szervezett informális tanácsülésre időzített konferenciát, és bár azt jelezték, ennek technikai okai voltak, ott is valószínűleg az játszott szerepet, hogy a meghívottak közül sokan visszamondták a lehetőséget. A jegybanki rendezvényt az MNB közlése szerint januárban – vagyis a magyar elnökség zárása után – rendezik meg.

Bloomberg

Oroszország a hónap elején fokozta az olajszállításokat Magyarországnak és Szlovákiának a Barátság-vezetéken keresztül. Szeptember első négy napján a napi mennyiség elérte a 9300 tonnát, szemben a múlt hónap 5500-as átlagával. A növekedés oka, hogy a Tatnyeft és más termelők az ukránok által tilalmi listára tett Lukoil helyébe léptek.

A fejlemény mögött az lehet, hogy a két ország már pár nap alatt megkapja az egész hónapra kért tételt, így a további napokban jóval kevesebb olaj érkezik majd – közölte egy bennfentes. A Lukoil ugyanakkor jelenleg egyetlen köbcenti nyersolajat sem küld a két országnak.

Economist

A kommentár úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt és hatékony kormányt alakítani. Most például két keletnémet tartományban szerepeltek igen jól, ami fenyegetést jelent. Lehetne ugyan bagatellizálni az esemény jelentőségét, de a hatása túllép az országon. A németek csaknem egyharmada valamelyik szélsőséges párt híve.

És akkor még ott van Franciaország, Olaszország és Ausztria, Magyarországot pedig egy ultranacionalista irányítja, aki antiszemita és melegellenes összeesküvés elméletekben hisz. A szélsőség népszerűsége önmagában aggasztó, de arra kényszeríti a politikai közepet, hogy nehéz koalíciókba menjen bele. Ám emiatt nem tud jól kormányozni, ez viszont még tovább erősíti az elitellenes erőket. Vagyis ördögi kör alakul ki.

Hogy miként lehet kezelni a szélsőséget, az attól függ, hogy az mennyire romlott. Meloni például úgy politizál, hogy az elfogadható egy liberális államban. A legkeményebb dió azonban Németország, ahol lehet, hogy nem lehet megkerülni Wagenknecht szövetségét a két helyi kormány létrehozásához, csak éppen roppant kockázatos. Ugyanakkor páriának tekinteni az AfD-t, növeli annak vonzerejét a leszakadtak körében, de az alternatíva még rosszabb.

A legjobb megoldás, hogy kezelni kell azokat a gondokat, amelyeknek a fellendülésüket köszönhetik a radikálisok. Ezek közül a legsúlyosabb a bevándorlás. A liberálisok visszariadnak attól, hogy keményen lépjenek fel, de ha nem cselekszenek, az a benyomás keletkezik, hogy kicsúszott a kezükből az ellenőrzés, Ez pedig nagyon jó a kemény jobbnak. Így ameddig a kormányok nem elég meggyőzőek ebben a kérdésben, folytatódik a szélsőjobb felemelkedése, ugyanakkor még inkább eltűnik a közép.

Wall Street Journal

Emmanuel Macron centrista miniszterelnököt választott, egy régi bútordarab mellett döntött, ám ezzel figyelmen kívül hagyta, hogy mit akartak a szavazópolgárok – mutat rá a vezércikk annak kapcsán, hogy a francia köztársasági elnök Michel Barnier-t nevezte ki kormányfőnek. Ebből a lap szerint az látszik, hogy az elnök inkább Bourbon, mint Bonaparte, azaz semmit sem tanult, viszont semmit sem felejtett az utóbbi időszak politikai megpróbáltatásaiból.

Az emberek előbb a lázadó jobboldalra, majd a tiltakozásul összeálló baloldalra voksoltak, amire az államfő válasza az volt, hogy a nyakukba sóz középről egy újabb figurát. Barnier a lassan haldokló republikánusok veteránja, de még mindig jobb, mint bárki a baloldalról. Utóbbi vezéralakja Jean-Luc Mélenchon, akinek a gazdasági elképzelései szélsőbalosak, a külpolitikája pedig Amerika-ellenes és antiszemita.

De nem fog bejönni, ha az Elysée-palota azt tervezi, hogy Barnier mellett fog kormányozni egy megosztott és ideológiailag ellenséges parlament feje fölött, mert abba a jelölt nem megy bele. Biztosnak látszik a zűrzavar és a tipródás, legalábbis a 3 év múlva esedékes elnökválasztásig. Ami magában foglalja azt a veszélyt, hogy a polgárok még inkább radikálisan populista irányba fordulnak.

Guardian

A vezércikk úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, ám az orosz megtorlás láttán már józanabbra vált a hang. Moszkva visszavág a megaláztatásért és közben fokozódik az előrenyomulás a megtámadott ország keleti részén. Több tízezren készülnek elmenekülni a civilek közül, mert ha elesik Pokrovszk, az súlyos csapás volna. Közben pedig hírek szerint hamarosan iráni rakétaerősítést kapnak az oroszok.

Zelenszkij a kurszki hadművelettel jól ítélte meg az közhangulatot. Az emberek kimerültek ugyan, de a zászló köré csoportosulnak, bár sokan azt hiszik, hogy az oroszok azért erősítenek bele a harcokba a Donyec-medencében, mivel meg akarják bosszulni Kurszkot. Noha annak jelentősége inkább jelképes, semmint stratégiai.

Hogy az ukrán elnök ekkora személyes hatalmat épített ki, az részben érthető, hiszen meg kell küzdeni az oligarchákkal, azon kívül háború idején egyszerűbb egy kis csapatra támaszkodva meghozni a döntéseket. De az emberek azt akarják, hogy az ország vegye igénybe minden tehetségét, amikor létharcot vív.

A nyugati szövetségeseknek ugyanakkor folytatniuk kell a támogatást, de az államfő nem tudja elkerülni, hogy fokozottan kézben tartsa a politikát odahaza és a külföldi partnereket is megfelelően kezelje.

Daily Telegraph

A washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány egyik munkatársa sürgeti, hogy az Egyesült Államok menjen át ellentámadásba, mert különben Putyin megnyeri az új hidegháborút. Ivana Stradner azért tette közzé véleményét, mert a héten az amerikai kormányzat nyilvánosságra hozta: milyen mértékben avatkozik be Oroszország az elnökválasztás befolyásolására.

Az információs hadviselés célja egyrészt, hogy elősegítse Trump győzelmét, másrészt hogy az USA csökkentse Ukrajna támogatását. A kampány központja a korábbi Russia Today, mai nevén az RT közmédia, amely 10 millió dollárt utalt nemrégiben, hogy célba érjen a tengerentúli közönségnél a rejtett orosz politikai üzenet.

A hadjárat elsősorban az ingadozó államok polgárait igyekszik meggyőzni, de már ott tart, hogy az amerikai elhárítás Oroszországot tekinti a legnagyobb fenyegetésnek a választás szempontjából. De az oroszok célba vették Moldovát és Grúziát is. Az Egyesült Államokban olyan témákat lovagolnak meg, mint az abortusz, a fegyvertartás, a migráció és a közel-keleti válság. Kína és más autoriter rendszerek tanulnak tőlük.

A nyugati országoknak válaszul felvilágosító kampányt kell indítaniuk, hogy megtámogassák az ellenzéket Oroszországban és másutt. Fel kell lépniük Moszkva ellen a 3. világban is, ahol az orosz propaganda gyakran igen eredményes. A demokráciák csak akkor képesek felvenni a versenyt a Kremllel, ha az információ területén a saját fegyverével győzik le Putyint.

Washington Post

Fareed Zakaria kevésnek tartja az amerikai populizmus legyűréséhez, hogy a demokraták rendbe tették a gazdaságot. Mert ha nem oldják meg a bevándorlás kérdését, akkor nyakukon marad Trump öröksége. Pedig az USA a jelek szerint megcsinálja, ami szinte lehetetlennek látszott: gyorsan lenyomta az inflációt, de úgy, hogy nem indított be mély visszaesést.

Ám még ez sem juttatta a kormánypártot a remélt előnyhöz. Trump továbbra is vezet a legtöbb felmérésben az ügyben, hogy ő vagy Harris lenne a jobb a gazdaság számára. Vagyis a verseny továbbra is kétesélyes. De a küzdelmet nem a gazdaságpolitika dönti el, amint az Németországban is látszik, ahol az AfD immár nem tűnik kicsinek és többé nem is szorul a partvonalra.

Felemelkedése elsősorban a bevándorlásnak tulajdonítható. De amíg a nagy pártok becsukják a szemüket a migráció láttán, addig fennáll a veszély, hogy leelőzi őket a populista jobboldal. Pedig megvannak az eszközök, hogy csillapítani lehessen a vonzerejüket. A lengyeleknél pl. Tusk a demokrácia és az uniós tagság megőrzésének jelszavával kampányolt.

Az USA-ban azonban nagy az ellenkezés az utóbbi évtizedek gazdasági, politikai és kulturális nyitottságával szemben, és az ellenszenv vonatkozik a városi elitre is. A republikánusoknál immár nincs helye az ifjabb Bushnak, Liz Cheney-nek, de még Mitch McConnellnek sem, akik pedig egykor meghatározták. Trump nyerhet, de ha veszít is, a jobbos populizmus velünk marad.

Washington Post

A szerkesztőségi állásfoglalás cselekvésre szólítja fel az Egyesült Államokat, mert kiderült, hogy hosszú a kínai rendőrállam karja, egészen az Egyesült Államokig elér. Amikor például nemrégiben Hszi Csin-ping kínai államfő San Franciscóban járt, kínai diplomaták és a diaszpóra Peking-barát tagjai megverték azokat, akik tüntetésen tiltakoztak a látogatás ellen. Leszaggatták a felvonulók zászlóit és kínai lobogókat tettek a helyükbe.

De a kínai állam erővel, terrorizálással igyekszik elfojtani a bírálatok más formáját is amerikai földön. Ily módon azonban semmibe veszi a tengerentúli jogállamot. Ez pedig fenyegeti a nyitott társadalmat, ám ezt nem lehet annyiban hagyni.

Egy amerikai történész azt mondja, hogy a Kínai Kommunista Párt felbérel embereket, hogy elnémítsa az aktivistákat. Jó néhány városban a rendőrség titkos őrsöket hozott létre az ellenzékiek levadászására. Az Egyesült Államoknak a törvények szigorításával kell visszavernie az ilyen próbálkozásokat. Mert Kínának és a többi despota hatalomnak meg kell értenie: ezt Amerikában nem játszhatják.