Két évvel a magánklinikák beszántása után az állami hálózat feleannyi lombikkezelést tud végezni, mint kellene

Öt éve már, hogy a magyar állam megvásárolt hat magánkézben lévő lombikklinikát, két éve pedig bezáratta a két megmaradt intézményt is. Bár akkor a hatékonyság javulását remélték a döntéstől, a meddőségi ellátórendszer problémáival továbbra is nehezen birkózik meg az egészségügy. Az elmúlt években az ország több pontján új szakambulanciákat nyitottak, ingyenessé tették a kezelésekhez szükséges gyógyszereket, változtattak több jogszabályon is, de a várólisták még mindig rendkívül hosszúak, a szakemberhiány pedig aggasztó. Ráadásul még mindig csak 12 állami intézményben lehet mesterséges megtermékenyítést (IVF) igénybe venni az országban, ez népességarányosan Európában az egyik legalacsonyabb szám.

Gondot okoz az is, hogy a mai napig nincs pontos adat arról, Magyarországon hányan vesznek részt asszisztált reprodukciós kezelésekben, és ebből hány gyermek születik. Az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül, Vesztergom Dóra vezetésével működő Humánreprodukciós Igazgatóság létrehozta az ehhez szükséges online adatszolgáltató rendszert, de az elmúlt évtizedekben erre nem támaszkodhattak. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre adott válaszában nemrég azt írta, hogy a kezeléseknek köszönhetően 2018 előtt évente 1400-1450 gyerek született, tavaly már több mint 2300.

A hozzáférhető statisztikák mindenesetre azt bizonyítják, hogy Magyarországon az utóbbi években folyamatosan nőtt az elvégzett lombikkezelések száma. Egy tavaly februári tájékoztatás szerint 2017-ben összesen 7473 asszisztált reprodukciós kezelést végeztek Magyarországon, 2021-ben pedig 12 237-et. A növekedés ráadásul annak ellenére történt, hogy ekkor még javában tartott a koronavírus-járvány. Az, hogy ebből pontosan hány gyermek született, arra vonatkozólag egyelőre nincsenek pontos adatok.

Szakambulanciák nyílnak, centrumok még nem

A Humánreprodukciós Igazgatóság tavaly egy koncepciót is nyilvánosságra hozott, hogyan tennék biztonságosabbá, elérhetőbbé és hatékonyabbá a meddőségi kezeléseket, ezekből még nem minden valósult meg. Továbbra is rendezetlen maradt például a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának engedélyezése. Információink szerint ezeket főleg a kisebbik kormánypárt, a KDNP ellenzi, pedig bevezetésükkel jelentősen lehetne növelni a sikeres lombikkezelések számát. A kormány ugyanakkor ingyenessé tette a férfiak számára szükséges gyógyszereket is, kedvező irányban változott a finanszírozás, és még ha nem is teljes sikerrel, de elkezdték szervezni a meddőségi szakambulanciákat is.

Ezek lényegében a meddőségi klinikák előszobáiként működnek, feladataik között szerepel a nőgyógyászati és andrológiai tanácsadás, az alapvizsgálatok megkezdése, diagnózis felállítása, a megfelelő kezelés felállítása, és akár egyes alapkezelések elindítása is. Végeznek mesterséges ondóbevitelt (inszeminációt) is, de ha lombikra van szükség, akkor már a meddőségi centrumokba irányítják a pácienseket.

Lapunk úgy tudja, meddőségi szakambulanciákból eddig nyolcat terveznek, de még nem mindegyik működik. A Belügyminisztérium a hvg360 kérdésére azt írta, hogy „öt esetében már rendelkezésre állnak a szükséges személyi és tárgyi feltételek”.