Földes András: Ilyen párbajt autós és kerékpáros között még nem látott Magyarország
Szerzőnk betekert egy körforgalomba, de nem vette észre, hogy egy autós a nyomában van. A konfliktus a helyszíntől távolabb folytatódott, és történelmi fordulatot vett.
Közlekedési konfliktus Magyarországon ismeretlen szintjével találkoztam a héten. Nem szeretném a kedves olvasót magánjellegű ügyekkel traktálni, pláne, hogy az utakon tomboló feszültség épp annyira része a magyar valóságnak, mint az egészségügyben átélt megpróbáltatások, de mivel rendkívüli esetről van szó, röviden mégis meg kell mutatnom. Ne ijedjen meg a Kedves Olvasó, mellőzőm a közlekedési újságírás fölényességét és terjengősségét is.
Röviden tehát: kerékpárommal behajtottam egy budapesti körforgalomba. Mögöttem egy autó érkezett, beért, és ki akart hajtani, épp annál a kijáratnál, ahol én még nem. Mivel gyorsabb volt, mellém ért, majd a sofőr ráfeküdt a dudára, hiszen jelenlétemmel akadályoztam a kihajtását.
Ha a bicikli tiltott jármű, esetleg olyan, amely hol láthatatlan, hol meg nem, jogos lett volna a dühe. Így azonban azt a szokásos, igaz, egyre ritkább közlekedési attitűdöt mutatta csak, amely szerint a nagyobb járműnek elsőbbsége van a kisebb felett. Pláne, ha az egy olyan, játszótérre való szerkezet, mint a bicikli.
Az előttem fékező kocsi előtt magam is leblokkoltam, nem ütött el, de azért rákiabáltam, valami olyasmit, hogy “miért dudálsz, a kerékpár is jármű!”
Mivel több mint 25 éve közlekedem kerékpárral, tudtam, hogy az utcai nevelés, a belátás a közlekedésben nem létező elemek, így tovább tekertem. Kihajtottam a következő kijáratnál, hogy beugorjak a boltba.
Fél órával később, az üzlet ajtajában egy férfi toppant elém. “Te bicikliztél előbb a körforgalomban?”