"A Boko Haram volt az első olyan terrorkülönítmény, ahol több nőt használtak a terrortámadásokhoz, mint férfit"

8 perc

2024.08.03. 13:30

A chiboki lányok sorsa világszerte eggyé vált a kizsákmányolt nők sorsával – állítja a nigériai író, Adaobi Tricia Nwaubani, aki A baobab árnyékában című regényében a Boko Haram terrorszervezet dzsihádistái által elrabolt iskolás lányok megrendítő történetét mondja el.

HVG: Tíz éve rabolták el azokat a nigériai iskolás lányokat, akik chiboki lányok néven lettek világszerte híresek. Hogyan reagált akkor a nemzetközi közösség, és hogyan változott időközben a túszejtés megítélése?

Adaobi Tricia Nwaubani: A chiboki lányok elrablása sokkolta és megdöbbentette a világot, ezért indult el #hozzatokhazaalanyainkat mozgalom. Olyan hírességek is csatlakoztak hozzá, mint Michelle Obama és Rihanna. Tömegek vonultak az utcákra Nigériától az Egyesült Államokon át az európai országokig. Azért volt ekkora a visszhang, mert a gyereklányokat a biztonságosnak számító iskolából, az éj leple alatt vitték el. Egyszerre 276-ot ejtettek túszul, ami egészen példátlan. A mozgalom éveken át kitartott, valóságos médiaeseménnyé vált. Az első chiboki túszt 2016-ban szabadították ki, a világsajtó közvetítette, amikor találkozott a fővárosban, Abujában az akkori nigériai elnökkel, Muhammadu Buharival.

Nigeria’s Buhari meets freed Chibok girl Amina

One of the 219 schoolgirls abducted by Boko Haram in Chibok town of northeast Nigeria has met the country’s president, two days after she was found. Amina Ali Nkeki, 19, was flown to the capital, Abuja, to meet Muhammadu Buhari for a private meeting that lasted an hour.

Hasonló szenzáció volt, amikor 2016-ban és 2017-ben egy-egy csoportban 21, majd 82 lányt szabadítottak ki.

Ám végül a szalagcímek elfakultak, a világ figyelme más problémák felé fordult. Az utóbbi időkben több ezer nigériai gyermeket raboltak el az iskoláikból, de ez már nem váltott ki ekkora érdeklődést. Igaz, mostanában simán váltságdíjért, nem ideológiai parancsra folyik a túszejtés.

HVG: A Boko Haram eredeti célja nem az emberrablás volt, miért válhatott mégis a nőrablás – sokszoros idézőjelben – kifizetődő üzletággá?

A. T. N. : Kezdetben a világsajtó azt feltételezte, hogy a Chibokban történt emberrablás mögött a Boko Haram ideológiája áll, a nyugati oktatást, különösen a nők és a lányok oktatását támadják. Ez a narratíva éveken át kitartott, egészen 2017-ig, amikor a második csoport fogoly is kiszabadult. Köztük volt Naomi Adamu, aki egy nála maradt füzetben lejegyezte a lányok beszámolóit. Az áldozatok pontosan leírták, hogyan bukkantak fel a Boko Haram harcosai az iskolában: élelmiszert és különböző használati tárgyakat akartak rabolni. Miután csalódottan tapasztalták, hogy kevés a fosztogatnivaló, a fegyveresek vitatkozni kezdtek, mi legyen a lányokkal. Felmerült, hogy rájuk gyújtják az épületet, vagy hazakergetik őket oda, ahonnan származnak. Végül úgy döntöttek, a dzsihádista harcosok nem mehetnek vissza üres kézzel. Elvitték a lányokat Abubakar Shekauhoz, a Boko Haram vezetőjéhez, hogy ő döntsön a sorsukról.

A könyv szerzője
Adaobi Tricia Nwaubani

HVG: Miért van jelentősége ennek a fosztogatós epizódnak?