Az én hetem: Az abnormális hétköznapokból menekülünk a nyári elutazásba, ezt tette Krusovszky Dénes is
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: zsarolópárbaj, elrugaszkodás, tettlegesség, póttag, bogyó.
Elrugaszkodás – Különleges megnyitóval kezdődött a párizsi nyári olimpia, és már magyar érmekért is izgulhattunk.
Tettlegesség – Az egész héten szóváltások követték az incidenst, hogy a Pesti Srácok újságírója, Ábrahám Róbert pofon ütötte Puzsér Róbertet, ami miatt a rendőrség is nyomozást indított.
Póttag – Kamala Harris amerikai alelnök lehet a versenytől visszalépett Joe Biden elnök helyett a demokraták elnökjelöltje
Bogyó – Megkezdődött Tusványos, azaz a Fideszhez közel álló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ahol Orbán Viktor most is elmondta szokásosnak nevezhető beszédét.
Nyilván nem mindegy, hogy honnan nézi épp az ember a dolgokat, nézi-e egyáltalán, nézegeti, vagy csak épp oda-oda pillant, ha valami lappangó reflex erre készteti. Nyaralás van, nem is az a lényeg, hogy messze-e, vagy nem elég messze. Felteszem, a közelben is lehet elég messze lenni, ha épp úgy hozza a szerencse. Mert ehhez bizony szerencse kell. A nagyobb távolság katalizátora lehet ennek a szerencsének, közvetlen okozója önmagában még nem.
Jó lenne megtanulni messze lenni otthon is. Mert most például itt (szinte mindegy is, hogy hol, de speciel és kábé Toulon-alsón) nagyon távolinak tűnik az a rengeteg felesleges információ, amit otthon képtelen az ember (na jó: én) kirekeszteni, negligálni, meg sem hallani, vagy ha mégis, hát mindenestől jól leszarni.
Ki pofozott fel kit? Miféle tettlegesség esett meg, hol, mikor, és persze miért? Bocsánat, de sokkal inkább érdekel, hogy a polipsalátát válasszam-e vagy inkább a fésűkagylós tésztát. Direkt nem keresek rá az inkriminált pofon kiosztójára, valami homályos emlékem van róla, és már az is majdnem elég ahhoz, hogy elvegye az étvágyam.