Kell-e aggódni a nehézfémeket tartalmazó tamponok miatt? És mikor kérnek bocsánatot a nőktől?

„A tudomány általában utólag kér elnézést a nőktől. Elég rémisztő, hogy a tamponokban lévő toxikus anyagok vizsgálata nem a kezdeti kutatási fázisokban merült fel, hanem több évtizeddel a termék széles körű elterjedése után”

– így kommentálta lapunknak Benkovics Júlia nőgyógyász azt, hogy egy friss kutatás 16 féle fémet, köztük az emberi szervezetre káros nehézfémek jelenlétét mutatta ki tamponokban.

A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) Közegészségügyi Iskolájának szakemberei 14 márkától 30 különböző tampont vettek górcső alá, és összesen 16 különféle fémet találtak a termékekben. Ezek összefoglalójuk szerint számos betegség kockázatát növelik: a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a rák, a meddőség, de még a demencia is gyakrabban fordulhat elő miattuk.

AFP

Papiruszból készült, tamponhoz hasonló menstruációs eszközt már az ókori egyiptomiak is használtak, azonban a tampon modern változatát az 1930-as évek elején fejlesztették ki, és használata csak a hatvanas évek óta terjedt el széles körben. Mostanra viszont már a nők jelentős része, országtól és régiótól függően 52-85 százalékuk választja menstruációs időszakban ezt a női higiéniai eszközt.

Nincs ok pánikra

Arzén, bárium, kalcium, kadmium, kobalt, króm, réz, vas, mangán, higany, nikkel, ólom, szelén, stroncium, vanádium és cink – a tamponokban most kimutatott fémek névsora elsőre aggasztónak tűnhet, de érdemes hozzátenni, hogy mindegyiket alacsony mennyiségben mutatták ki. Benkovics Júlia szerint fontos kontextusba helyezni a kutatás eredményeit és pánikkeltés helyett inkább arról beszélni, hogy tényleg egészségkárosító-e tampont használni.

„Ha csak az ólommennyiséget nézzük, a vizsgált termékekben talált ólom töredéke annak, mint amennyi egy liter budapesti ivóvízben van. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a tamponokból származó fémeknek való kitettségünk elenyésző ahhoz képest, amit a mindennapok során megkapunk más forrásból” – tette hozzá a nőgyógyász.

Hasonló véleményen van Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője, aki azt mondja, hogy toxikus fémek nagyobb mennyiségben kerülhetnek a szervezetbe például régi festékekből, régi házak ólomcsövein át az ivóvízből vagy a levegőből, mint amennyit a tamponokban most kimutattak az amerikai Berkeley Egyetem kutatói.

AFP

„Sok irányú kémiai fertőzés ér minket minden egyes nap, amelynek együttes hatását nem ismerjük. Elég, ha a levegő szennyezettségére gondolunk, ezzel kapcsolatban rendszeresen határértéket meghaladó mennyiségű káros anyagot mutatnak ki Magyarország különböző területein” – jegyzi meg Simon. Hozzáteszi: „az arzén rákkeltő hatású és hazánkban több helyen megtalálható a felszín alatti vizeinkben, így ha ezzel öntöznek, akkor felhalmozódhat bizonyos növényekben is”.

„Évente tiltanak be növényvédő szereket, mert kiderül róluk, hogy egészségkárosító hatásuk van, noha addig évekig használták őket és addig engedéllyel lehettek jelen szermaradékként az élelmiszereinkben, a környezetünkben.” – hívja fel a figyelmet Simon.

Ami pedig a határértékeket illeti, Simon szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ezeket meglehetősen gyakran szigorítják. Ugyanakkor az is jogos elvárás a fogyasztók részéről, hogy káros anyagok nélküli higiéniai termékeket lehessen kapni.