Akikre a Fidesz büszke: a cseh ANO eddig liberális volt, de rájött, hogy jobban jár, ha populista lesz
9 perc
2024.07.11. 15:30
2024.07.11. 16:49
A liberális, EU mellett elkötelezett Renew Europe frakciójából ül át Orbán Viktor, Marine Le Pen és Matteo Salvini párttársai mellé Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök pártja. Akárcsak a Fidesz, az ANO is folyamatosan monitorozza a közvéleményt, hogy ahhoz igazítsa politikáját. Most épp az a jó nekik, ha jobbra tolódnak. A Patrióták Európáért pártjait bemutató sorozatunk új részében Csehország valaha volt legvagyonosabb kormányfőjének tömörülését mutatjuk be.
Csehország az egyetlen olyan visegrádi ország, ahonnan sikerült Orbán Viktornak szövetségeseket verbuválnia maga mellé a hétfőn megalakult EP-frakcióba, a Patrióták Európáért tömörülésbe. Még a nagy szövetségesének tartott Robert Fico szlovák miniszterelnök vagy a korábban Orbánnal szintén szoros diplomáciai kapcsolatban álló volt lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki pártjai se ülnek majd egy frakcióban a fideszesekkel. Igaz, a V4-szövetség gyakorlatilag szétesett az orosz–ukrán háborúra adott eltérő reakciók miatt, a cseheknél még így is akadt nem is egy, hanem két olyan párt, amely a Patriótákban látja Európa jövőjét.
Az Eskü és Motorosok (Přísaha a Motoristé) két képviselővel száll be, ez a párt, amelynek listavezetője, Filip Turek bár tagadja, hogy neonáci lenne, előkerült róla karlendítős fotó, egy korábbi Facebook-posztjában pedig Adolf Hitlert “arany apucinak” nevezte.
Hét képviselőt hozott ugyanakkor – és alapító is – az ANO, vagyis az Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů), Andrej Babiš volt miniszterelnök csoportosulása. Az ANO ezzel a negyedik legnagyobb párt a Patrióták között a francia Nemzeti Tömörülés (30 képviselő), a Fidesz és a KDNP (11), illetve az olasz Liga (8) után.
Az ANO mozgalmat 2011-ben hozta létre Andrej Babiš üzletember, későbbi pénzügyminiszter, majd miniszterelnök. Az Elégedetlen Polgárok az országra legnagyobb veszélyt jelentő problémát a rendszerszintű korrupcióban látták, ezzel szerették volna felvenni a harcot, néhány hónappal később, 2012 májusában pedig már párttá alakultak. Babišt ebben az időben leginkább oligarchaként, az elsősorban az agrárkémiai és élelmiszeriparban aktív Agrofert cégcsoport alapítójaként és ügyvezetőjeként volt ismert, a több mint 250 vállalatból álló konglomerátum mostanra Csehország negyedik legnagyobb cége a bevételek alapján. Igaz, Babiš lemondott ügyvezetői pozíciójáról, amikor beszállt a politikába, de 2017-ig az Agrofert egyedüli tulajdonosa maradt.
Első igazi megmérettetésük a 2013-as parlamenti választás volt, ahol 18,7 százalékkal a második helyen végeztek a szociáldemokrata ČSSD mögött. Mivel azonban a győztes párt is csak a képviselőhelyek negyedét szerezte meg, széles körű koalíciót kötött, amelyben Babišék mellett a kereszténydemokraták léptek be. A szociáldemokrata Bohuslav Sobotka által vezetett kormányban az ANO többek között olyan fontos tárcák felügyeletét kapta meg, mint az igazságügyi, védelmi és pénzügyminisztérium, utóbbit éppen Andrej Babiš vezette.
Az egy évvel későbbi EP-választáson már az élre törtek, négy képviselőjük pedig a Guy Verhofstadt által vezetett liberális-demokrata ALDE képviselőcsoportjába ült be. 2017-ben már az országgyűlési választást is megnyerték, 78 képviselőt küldhettek a parlamentbe, miközben a Petr Fiala által vezetett, második helyezett Polgári Demokrata Párt (ODS) csak 25 mandátumot szerzett. Babiš első kormányába a párt tagjai mellett független politikusok ültek be, alig egy hónappal később azonban elbukták az ellenük indított bizalmatlansági szavazást, így koalícióra kényszerültek. Ehhez korábbi partnerükben, a szociáldemokratákban találtak szövetségesre.
A miniszterelnök sok szempontból az első volt az ország történetében: kormányzása volt az egyetlen példa arra, hogy Csehország élére nem a két nagy párt, vagyis a szociáldemokrata ČSSD vagy a polgári demokrata ODS politikusa került. Ugyancsak Babiš volt az első kormányfő, aki kettős állampolgársággal rendelkezik, ugyanis Pozsonyban született, így az anyanyelve is szlovák, és bár cseh útlevelét már 2000-ben megkapta, még az elmúlt években is gyakran hangoztatta, nem szlováknak, hanem csehnek vallja magát.
Mindezek mellett Babiš volt a valaha megválasztott legidősebb és egyben leggazdagabb miniszterelnök: vagyonát 3,5 milliárd dollárra becsüli a Forbes, amivel bekerült a világ ezer leggazdagabb embere közé. (Összehasonlításul: a Forbes utolsó gazdaglistája alapján a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyona ennek kevesebb, mint a harmada.) A mai napig ő egyetlen olyan kormányfő Csehországban, aki ellen vádat emeltek hivatali ideje alatt, adócsalás és uniós forrásokkal való visszaélés miatt nyomoztak ellene a cseh hatóságok, és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is.
Így talán nem olyan meglepő, hogy Babiš nem tudott duplázni, 2021-ben elvesztette a választást, igaz, pártja Csehország történetének legszorosabb versenyében maradt alul a SPOLU (Együtt) jobbközép szövetséggel szemben.
Az ODS-ből, a kereszténydemokratákból és a liberálkonzervatívokból álló szövetség kifejezetten erre a választásra állt össze, és a szavazatok 27,79 százalékát szerezte meg az ANO 27,13 százalékával szemben. Bár kormányt így Petr Fiala alakíthatott, a parlamentben Babišék előzik a SPOLU-t, 72 képviselőhelyet tudhatnak magukénak a demokraták 71-ével szemben.
Megalakulása óta az ANO minden EP-választást megnyert, 2019-ben már hat, 2024-ben pedig hét mandátumot szereztek meg a Csehországnak járó 21-ből. Míg öt évvel ezelőtt képviselőik maradtak a liberális pártcsaládnál, és annak Renew Europe-ra átnevezett EP-frakciójában politizáltak (akárcsak a Momentum képviselői vagy Emmanuel Macron francia elnök párttársai), idén jött a fordulat a jobboldali Patriótákkal.
Az ANO kilépése a Renew liberális frakcióból, majd csatlakozása az új nemzeti populista frakcióhoz sokakat meglepett, még a párton belüli is. EP-listavezetőjük, Klára Dostálová például két nappal a bejelentés előtt mondta azt, hogy a párt a liberálisoknál marad.
Jobbra tolódásuknak azonban voltak már korábbi jelei. Míg 2013–2016 között az ANO leginkább liberális pártként állította be magát, a migrációs válság idején és Donald Trump felemelkedése után fokozatosan elmozdult egy nemzeti-populista profil felé, az utóbbi években pedig politikájuk nagyon közel került az Orbán-féle Fideszhez.
Ahhoz, hogy az ANO elhelyezkedését a politikai spektrumon jobban megértsük, érdemes megnézni, hogyan működik a párt. Kívülről ugyanis úgy néz ki, mint egy átlagos politikai tömörülés, saját struktúrával, tagsággal, helyi szervezetekkel rendelkezik. A valóságban azonban teljes mértékben Babiš és a hozzá hű emberek, gyakran cégeinek volt alkalmazottai irányítják.
Korábban Babiš és tanácsadói gyakran indítottak ismert, párton kívüli személyeket a különböző választásokon, de még minisztert is neveztek ki így. Az ANO pénzügyi és politikai támogatásának köszönhetően ezek a szereplők bejutottak a hivatalokba, a párt pedig gyakran hagyta, hogy objektíve hasznos munkát végezzenek, ameddig azok nem sértették Babiš érdekeit. Így került Věra Jourová az ANO támogatásával az európai biztosi posztra, és így jutott be többek között Dita Charanzová az Európai Parlamentbe.
Lényegét tekintve azonban az ANO egy olyan projekt, amelynek célja elsősorban Andrej Babiš hatalmi és üzleti érdekeinek előmozdítása. Akárcsak a Fidesz, a cseh párt is kiemelkedően nagy erőforrásokat fordít arra, hogy felmérje a közvéleményt, saját üzeneteit pedig ezekhez igazítva kommunikálja. A párton belül nagyjából 2012 óta működik a nagy és bőségesen fizetett kutatói-elemzői, valamint PR-osztály, amely statisztikai és szociológiai módszerekkel értékeli, hogy a választók mely rétegére célszerű épp összpontosítani. Ha ez megvan, az ANO ennek megfelelően választja meg stratégiáját.
Így tehát 2013 és 2015 között, amikor a cseh választók körében egy modern, szakértőkkel teli, korrupcióellenes jobbközép erőre alakult ki igény, az ANO liberálisként állította be magát, és független politikusokat helyezett előtérbe, ekkor a Renew-hoz való csatlakozás is logikus lépés volt.
A következő években a szociáldemokrata választókat célozták, ők garantálták a párt 2017-es győzelmét, többségük pedig még a 2021-es választáson is kitartott az ANO mellett. A közelmúltban azonban Babiš már a protestszavazók és a nemzeti-populista pártok támogatóinak voksaira hajt, ennek külső jele az, hogy most a Patriótákhoz csatlakozott.
Alapjában azonban az ANO ugyanaz maradt, a prioritás továbbra is Babiš befolyásának növelése és érdekeinek előmozdítása. Míg egykor taktikailag előnyös volt Babiš számára, hogy hamisított európaiként jelenjen meg, támogassa az elektromobilitást és a bioüzemanyagok európai támogatását, ma taktikailag ugyanolyan előnyös, hogy megrögzött nacionalistaként mutatkozzon be, vagy hogy a Green Deal ellen tiltakozzon és hogy nyomást gyakoroljon az ukrajnai béke érdekében.
Az a politika, amelyet az ANO eddig Csehországban és az Európai Parlamentben folytatott, nem volt egyenesen romboló jellegű, leszámítva azokat az eseteket, amikor Babiš védelméről volt szó. A volt miniszterelnök mellett nemzetközi szinten legismertebb politikusuk az a Věra Jourová, aki európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztosként több alkalommal is éles kritikával illette Magyarországot, pontosabban az Orbán-kormányt is.
Akárcsak az ANO több korábbi politikusa, aki vagy hirtelen távozott a pártból, vagy csendben letöltötte mandátumát, majd visszavonult, Jourová is felmérte, hogy még ha meg is tűri politikáját a párt, végső soron Babiš érdekeit szolgálja ki.
“Bár az Európai Bizottságban betöltött mandátumom a végéhez közeledik, továbbra is szeretnék hasznos munkát végezni, felhasználva a tudományos életben szerzett tapasztalataimat” – írta június végén Jourová az X-en két nappal azelőtt, hogy az ANO aláírta a Patrióta kiáltványt. A biztos hozzátette, izgatottan várja karrierjének ezt az új szakaszát, ezért úgy döntött, szakít az ANO-val, majd megköszönte a pártnak és a kormányoknak a lehetőséget, amiért Európát és Csehországot képviselhette a világ színpadán.
Később Jourová a Népszavának adott interjújában azt mondta, a döntést már hónapokkal korábban meghozta, annak bejelentésével azonban meg akarta várni a júniusi választásokat. Megjegyezte azt is, kilépését a pártból már évek óta fontolgatta, azóta, hogy nyilvánvalóvá vált, az Európáról alkotott elképzeléseik között nyilvánvaló különbségek alakultak ki.
“A bejelentés megerősítése volt annak, hogy helyesen döntöttem. De nem maradhattam abban a pártban, amelyik egy ilyen frakció tagja” – válaszolt a politikus arra a kérdésre, az Orbánnal való összeborulás volt-e az utolsó csepp a pohárban. Hozzátette, bár a Patrióták forradalomról beszélnek, szerinte csak átcsoportosítják erőiket, a szélsőjobboldal megerősödése azonban nem fog törést okozni az európai politikában, hiszen a hagyományos pártok még mindig többségben vannak.
Az ANO-nak tehát eddig volt kifizetődő az európai mainstream pártjaként pozicionálnia magát, és nagyon úgy tűnik, hogy jelenleg az agresszív nemzeti-populista irány jelent előnyt számára. Ez pedig nem csak az EP-ben választott képviselőcsoportban fog megmutatkozni, minden bizonnyal a belpolitikában is egyre inkább jobbra tolódik majd, közeledve ahhoz, amit Magyarországon a Fidesz képvisel. Annál is inkább, mert mostanra a párt irányító struktúrájában nem maradt egyetlen olyan személy sem, aki bármilyen módon bírálná Babišt, vagy az ő érdekei ellen merne szavazni.
Sorozatunkban a Fidesz új szövetségének, a Patrióták Európáért pártcsalád tagjait mutatjuk be, az osztrák FPÖ-ről itt írtunk bővebben, az olasz Liga története itt, a portugál Chega portréja pedig itt olvasható.
Ez a cikk a PULSE-projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült az Európai Bizottság támogatásával.
Szerzők: Petr Jedlička / Deník Referendum, Galicza Dorina / HVG
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, amely nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést.