Megijedtek a politikusok, amikor ránéztek az alapjövedelem kísérleteire, pedig csak félreértették a számokat

Akár kétszeresére is lehetne növelni a világ GDP-jét, ha bevezetnék a globális alapjövedelmet – ezzel az első ránézésre elég meglepő eredménnyel állt elő néhány kanadai közgazdász. A júniusban publikált kutatásuk azért is számít nagy dobásnak, mert az alapjövedelem sok más vizsgálatával ellentétben teljesen precíz forrást neveztek meg, honnan kellene pénzt szerezni erre: azt a teljesen elméleti lehetőséget számolták át, mi történne, ha a nagy szennyező cégekre és országokra karbonadót vetnének ki, és ebből adnának alapjövedelmet az embereknek. Azt persze a kutatás szerzői is elismerték, a világon semmi realitása nincs annak, hogy azt mondják egy kínai vagy amerikai cégnek, hogy fizessen több adót fekete-afrikai szegények támogatására, és amíg az adóztatás nemzetállami hatáskör, addig egy ilyen terv soha nem valósulhat meg; az állításuk mindössze annyi, hogy mind sokkal jobban járhatnánk, ha ez nem csak egy utópisztikus álom lenne.

A feltétel nélküli alapjövedelemnek már rég helye lett volna a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban. Az a baj ezzel a témával, hogy elég kevés olyan elemzés született, amely nem politizálni próbált, és nem érzelmi alapon igyekezett azt bemutatni, hogy a szerző szerint mi lenne a jó, hanem tudományosan vizsgálta. Szerencsére van néhány üdítő kivétel, sőt, élesben elvégzett vizsgálat is, úgyhogy már el tudunk miből indulni, nem csak elméleti ötletelésekből és megérzésekből.

Persze sokan – főleg a jobboldalon – már magára a felvetésre is azt szokták mondani: tényleg azt vizsgáljuk, mi történne, ha közpénzből támogatnánk azokat, akik nem dolgoznak? Próbáljuk meg egy pillanatra félretenni az érzelmeket, erre a kérdésre a válasz az, hogy igen. A XVIII-XIX. században ugyanilyen radikális gondolatnak számított az, hogy a közös kasszából fizessünk nyugdíjat az időseknek, ne csak a családjára támaszkodhasson az, aki kiöregedett a munkából, és teljesen egyértelműen jó ötletnek bizonyult ez a társadalom egésze számára. Szóval csak attól, hogy szokatlan az ötlet, elvi alapon ne zárjuk ki, hogy működhet.