A hőség öl. Most már szó szerint, és a helyzet egyre rosszabb Európában
Idén először kapott ízelítőt Európa a klímaváltozáskori forróságból. A tudósok egyre nyilvánvalóbb halálos veszélyként említik a hőhullámokat. Az uniós döntéshozók mintha más csatornát néznének.
Sokkal több szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál, és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket – így summázta Kis Anna meteorológus néhány hete a Másfélfok szakportálon, mi a probléma az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listával. A 2024–2029-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrend című, áprilisban kiszivárgott dokumentumtervezetnek nem volt része a környezet- és klímavédelem ügye, csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelent meg benne ilyesmi, a természet és a biodiverzitás kérdése egyáltalán nem szerepelt a dokumentumban.
A kiszivárgás óta eltelt időszakban többen követeltek változást – köztük az E3G éghajlatváltozással foglalkozó agytröszt, amely több mint négy tucat zöldszervezet aláírásával tett közzé nyílt levelet május végén –, és úgy tűnik, nem egészen hiába. Bár a véglegesít formába öntve az Európa Tanács csütörtöki ülésén elfogadott menetrend sem vádolható klíma- vagy élővilágfókusszal, de kicsit zöldebb, mint a kiszivárgott tervezet volt.
Ami már csak azért is fontos, mert a hőség öl. A megállapítás nem bulvárlapok címoldalán, hanem tudományos folyóiratok és magazinok hasábjain olvasható, egyre gyakrabban.